Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
um, a fővárosi közmunkák tanácsa és a mérnök-egylet rendelkezésre álló szakférfiak a hatósági mérnökökkel egyetemben az öszszes épületeket megvizsgálják, s emellett a vízben álló épületek fölött is folytonos felügyeletet teljesítsenek. Egyes műszaki vizsgálatok eredményeként jelenthetjük, hogy az összes elöntött fővárosi terület 4320 négyszöghold és 677 négyszögölet tett ki, ... a főváros területén mindöszsze 1011 ház árasztatott el, melyekből 19 ház összedűlt, 104 dűlőfélben volt, 83 ház repedést mutatott, 795 pedig jó karban maradt." (Kada, Horovicz 1876) Temes megye főispánja szerint az árvízi elöntések a Pancsován székelő Neuwirth cs. és kir. alezredes elnöksége alatt létező rétlecsapolási felügyelőség kötelesség-mulasztásának tulajdonítandók. A belügyminiszternek írt levelére a miniszteri átirat alapján az ügy kivizsgálására Mokry Endre k. minisztériumi főmérnök bízatott meg a Közmunka és Közlekedési Minisztériumnál. A volt határőrvidéki Sajkásgyörgye és szomszéd telepítvényes új községeknek a márciusi dunai árvíz által történt elpusztulásának okait és az ármentesítések végett jövőre teendő intézkedéseket Mokry Endre beszámolója alapján ismerhetjük meg: „Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! Nagyméltóságodnak március hó 24.-én 7141 szám alatt kelt kegyes rendeletével utasíttattam, hogy a Dunának márciusi árvize által elpusztított Temes megyei Sajkásgyörgye és ennek közelében levő telepítvényes községeknél azon fölmerült vád ellenében, miszerint a károsodások a Pancsován székelő Neuwirth cs. k. alezredes elnöksége alatt létező rétlecsapolási felügyelőség kötelesség mulasztásának volnának tulajdonítandók, a helyzetet műszaki szempontból megvizsgáljam s a további teendők iránt javaslatot tegyek. Ennek folytán március 28-30.-án Pancsovára leutaztam, ott Steiner Ede k. folyammérnökkel az elárasztott öblözetet Keveváráig bejártam, a védműveket megvizsgáltam, s most a tett tapasztalatok után a következőket van szerencsém a közlemények visszazárása mellett alázattal jelenteni. Előre bocsátom, hogy az ottani ármentesítési tervezetnek alapul szolgált 1830. évi legmagasabb árvíz -240 láb, 6 hüvelyk a petronelli egyenlítő síkon 186 alól, ami az ottani vízmérce nullpontja fölött 17 láb 11 hüvelyknek (568 cm-nek) felel meg. Ugyancsak a pancsovai vízmércén 1876. március 13.-án, azaz akkor, amidőn a Duna Sajkásgyörgyénél kiszakadt, a víz 18 lábra (570 cm-re) hágott, azaz már 1 hüvelykkel (2,5 cm-el) magasabbra, mint az 1830 évi legmagasabb árvíz. Azon túl még naponkint még mintegy 2 hüvelyket (5 cm-t) áradván 1876. március 31.ig 20 láb 1 hüvelykre (636 cm-re) hágott, mely kulminációján tehát 2 láb 2 hüvelykkel (68 cm) volt még az 1830- évi árvíznél is magasabb. Innét fogva lassanként leapadt ugyan 1876. június 19.-ig 14 láb 3 hüvelykig (450 cm-ig) , de a legutolsó esőzésekre ismét emelkedett június végéig 16 lábra (507 cm), ami az 1830-inél csak 1 láb 11 hüvelykkel (62 cm-el) alacsonyabb... ...a Tisza és Duna menti volt határőrvidéki községek Perlasztól le egész Keveváráig a két folyó áradásainak kitett mintegy 100000 holdnyi kincstári rétföldek régi idők óta használatban bírtak igen csekély bér mellet. 1869-ben egy legfelsőbb paranccsal utasítva lettek, hogy az összes rétföldeket a Tisza és Duna mentén építendő védtöltésekkel ármentesítsék. Az erre kapott egy évi határidő azonban letelt anélkül, hogy a községek a töltések építéséhez csak hozzá is fogtak volna... A Duna jobb parti, határ menti kis osztrák faluból hozták Magyarországra az első magassági szintet és mérték fel a folyókat.
