Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Á talakulás és fejlődés. A kiegyezés után kilenc évvel, talán ezzel a két szóval jellemezhetnénk Magyarországot. Soha nem látott hatalmas ipari fejlődés in­dul meg az országban, ezzel egyidőben egyszerre kellett megküzdeni a csaknem évenként jelentkező természeti veszélyekkel, az írástudatlansággal, az alacsony termelékenységű agrárium problémáival, a társadalmi és jogi elmaradottsággal, miközben gomba módra szaporodnak a gyárak és növekszik a vasút. Kilenc év­vel a kiegyezés után látszik a dualizmusban felgyülemlett hatalmas államadóság a közös pénzügyekben. Az átalakulás és fejlődés külön jellemző az 1876-os évre. Év elején vezetik be Magyarországon a metrikus rendszert, január elsejétől radikálisan átalakították az adórendszert, Budapest soha nem látott ütemben fejlődik, elkészül Budapest má­sodik hídja a Margit-híd, épül a déli-vasúti összekötő híd, az országban tombol a vasútépítési láz stb. Az árvíz idején már Tisza Kálmán volt a miniszterelnök 1 és vezette a két nagy párt egyesüléséből 2 alakult Szabadelvű Pártot. Január 28.-ról 29.-re virradó éjjel meghalt Deák Ferenc a „haza bölcse". Az ország lakossága még politikailag megosztott - akik a szabadságharc utáni rendszert kiszolgálták a kiegyezéskor teljesen háttérbe szorultak, a teljes függet­lenség hívei az 1848-49-ben megkezdett úton haladnának tovább egyre csökke­nő létszámban és egyre nagyobb tábora van a kiegyezés támogatóinak, akik „szerződéses" viszonyt hoztak létre Ausztriával. A Szabadelvű Párt meggyőző fölénnyel nyerte a választásokat 1875-ben és lát­szólag több évtizedre meg volt alapozva a kormányzása. A fejlődés ellenére az or­szág gazdasági helyzetét jól mutatja be a Békésmegyei Közlönyben 1876. márci­us 30.-án megjelent írás részlete: „Az országnak annyi az adóssága, az 1867 évi nemzeti gazdálkodás óta, hogy az ezer­kétszázhatvankét millió és néhány ezernek 5 százalékos kamatait egyenes adója nem képes fedezni. Azt elhisszük, hogy valamely állam sok terhet átvesz alkotmánya visszaszerezhetéséért, de az említett összeg oly óriási, hogy a történelemben nincs nemzet, mely jogai feladá­sával békés úton visszaszerzett nemzeti uralma, illetőleg kormányzása alatt, jövedelem forrásaival számot vetve, oly roppant terhet rótt volna nemzete vállaira, mint ez néhány év leforgása alatt nálunk történt. Valóban nem csoda, ha mindinkább nő azok száma, kik az olyan alkotmányt, mely csak névre nézve különbözik az abszolutizmustól, sokba kerülőnek tartják. Valóban nem csoda, ha sokan úgy gondolkoznak, hogy az olyan ország, mely alkotmányos úton ma­Tisza Kálmánt 1875 október 20-án nevezi ki Ferenc József miniszterelnökké, és kezdődik el az Ő nevé­vel fémjelzett csaknem 15 éves kormányzása. Az uralkodó hosszú ideig nem akarta Tiszát kinevezni ko­rábbi ellenzéki múltja miatt. 1875 februárban egyesült a Balközép és a Határozati Párt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom