Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

14, kép, A pesti oldal árvízvédelmi rendszere a város feletti részen amennyiben addig a Duna jégviszonyai megengedik, több uszályt küldenek egyrészt felfelé Nagymarosig, másrészt lefelé Dömsödre, Baltára és Tökölre, hogy a fenyegetett lakosoknak élelmiszert vigyenek. (UL0226) Fél 12-kor jelenti az Állat- és Növény Akklimatizációs Társaság Igazgatósága (Állat- és Növénykert), hogy az osztrák államvasutak gátárkából a víz az állatkert árkán át utat tört magának és a Városliget nagy tava felé folyik. (UL0226) A Viktória töltés megmentésére az ott dolgozó mérnökök azonnal 100 katonát kértek, kik közt legalább 20 utász legyen, mivel az éjjel odaküldött katonák nem utászok és egyáltalán nem lehet velük semmire sem menni, mind olaszok és a mérnökök nem tudnak velük beszélni, tisztjeik nincsenek, csupán egy minden szakértelem nélküli káplár parancsnoksága alatt állnak. A mérnökök kérik továbbá a Bizottság azonnali rendeletét, hogy a körül lévő fakereskedésekből a gát megerősítéséhez a szükséges faanyag rekvizíció útján beszerezhető legyen, hogy az ottani lakosoktól kocsit, s minden szükséges eszközt vehessenek igénybe szintén rekvizíció útján. Az Árvíz Bizottság a szükséges katonai erő kirendelése végett a katonai parancsnokságot azonnal megkereste. Ezen kívül meghatalmazza Mátyus bizottsági tagot, hogy a főkapitánysággal és a kerületi elöljárósággal magát összeköttetésbe