Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
részek voltak bizonyos mértékig víz alatt, mint ahogy ma is vannak. Szerencsére a károk Pozsonyban nem túl nagyok." (PZ0221) A Pozsonyi papírgyár szalmakészletét elvitte a víz. A kelmegyár gépei víz alatt álltak. A pozsonyi enyvgyárat védő gát átszakadt. (PZ0223) Rajkáról a pozsonyi alispáni hivatalhoz érkezett jelentés szerint 20.-án megindult a zajlás, V 2 2-kor Doborgaznál gátszakadás, Tejfalunál csak átömlés volt. (PZ0224) Budapesten az árvíz ekkor még nem adott okot a pozsonyihoz hasonló komoly aggodalomra, de a beérkezett hírek szerint alaptalan lett volna a veszélyt valószínűtlennek tartani. „A Pozsonyban tapasztalt gyors vízemelkedés itt csak 3-4 nap múlva lesz érezhető, és a Budapest alatti területről érkezett jelentések alapján attól lehet tartani, hogy egy nagyobb vízmennyiség nem tud majd lefolyni és visszaduzzasztás alakul ki. A jég Budapesten is erős és szilárd, több hüvelyknyi vastag frissen hullott hó van a jégpáncél felett." (PZ0221) Az idő kicsit melegebbre fordult, így a Lánchíd alatti, addig összefüggő jég 12 láb 10 hüvelyknyi (406 cm) vízállás mellett délelőtt 9 órakor megindult ugyan, ami bizakodással tölthette el a lakosokat, de 10 órakor a déli vasúti hídnál megakadt. (Zawadowski 1891) A vízszint lassan nőtt a fővárosi Duna szakaszon. A főváros alatti Dunán a jégen ekkor még mindig szekerekkel lehetett közlekedni. A fővárosi lakosság előérzete tehát nem csalt, Jaszinger 61 jóslata beteljesedni látszott. (Zawadowski 1891) Február 21. hétfő „Rajkánál 20.-án 40-50 öl (80-100 m) hosszan a víz meghágta a gátat. A falu erőfeszítése a nyúlgátépítésre eredményes volt, és éjjel 1 órára keveset apadt is a víz. Az újra növekvő víz miatt azonban 21.-én délután 100-150 öl széles átömlés keletkezett. A vízszint emelkedés tönkre tette az addigi munkát és az egész település víz alá került. De gátszakadás nem keletkezett, mert jól volt a gát megépítve. Megfulladt állatokról, elúszott táplálékról és összeomlott házakról szóltak a tudósítások, de emberéletben nem esett kár." (PZ0224) 21.-én 17 órakor Dunasülynél is újra emelkedett a Duna szintje és a visszaduzzasztás hatására sok víz folyt ki. (PZ0224) Az Alsó-Csallóközben történtekről Pozsony megye alispánjának a belügyminiszterez 1876. február 25.-én estével küldött jelentése számol be: (PL 62 0326) „A védőgátakat egy helyen sem szakította át az ár. Átcsapott azonban a víz több helyen, és pedig legelőször 21.-én, délután 1 órakor, a királyréti major határában 5 helyen haladta meg a töltést, mit megakadályozni nem sikerült, részint azért, mert a fagyos föld, még nem nyújtott elég anyagot, részint azért, mert igen hosszú vonalon csapott át. A víz csakhamar ellepte a szeniorátusi uradalomnak ottani majorját, ahova a nagy táblákban úszó jég miatt feléje sem lehetett menni. Jaszinger szerepét egy kicsit túlhangsúlyozta Zawadowski (1891), az árvíz alatt sehol sem lehetett a nevével találkozni. Pozsonyvidéki Lapok
