Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Az árvíz lefolyása Az árvíz lefolyására a kilátások nem voltak biztatóak Budapesten a védekezésre törté­nő felkészülés alapos, részletekre kiterjedő volt. Kedvező időjárási feltételek mellett a jeges árvíz károkozás nélkül is levonulhatott volna. Azt, hogy mi történt Bécstől lefelé a Duna mentén a február 17-ét követő napokban időrendi sorrendben a következő: Február 18. péntek Ausztriából nyugtalanító hírek érkeztek. Linz, Bécs és az egész ausztriai Duna-völgy sokat szenvedett az áradásoktól. A vízszint gyorsan emelkedett, az árvíz azonnal pusztítóan jelentkezett, egyszerre áradtak a patakok és a mel­lékfolyók. A Duna Passaunál már veszedelmesen hömpölygött, amikor még kemény jég borította a Dunát Bécstől egész le Bajáig. Amíg Linznél és Kremsnél február 18.-án rohamosan áradt a Duna, Bécs alatt ugyanaznap dél­előtt megindult a jég, kialakult az első jégtorlasz, s bekövetkezett az árvízve­szély. (VU0220) Bécsre február 18.-án este tört rá a veszedelem, a gyorsan emelkedő víz Bécs több mélyen fekvő utcáját és az alsó Prátert ellepte. A bécsiek a rettenetes pusz­títással levonult 1830 évi jeges árvíz megismétlődésétől féltek. Este 10-kor a Dunai Gőzhajózási Társaság Práter rakparton lévő gabona raktá­rai már 5 láb (~1,5 méter) magas vízben álltak. A víz a raktáraktól a Práter felé folyt, és a Kiállítási Csarnokot fenyegette. Leírhatatlan izgatottság uralkodott Leopoldstadt 50 egy részében, Brigittenau-ban és Erdberg 51-ben. Több száz főt ki­lakoltattak, akiknek magasabban fekvő területeken lakó ismerősei voltak, azok oda menekültek. Csak Erdberg-ben 240 embert telepítettek ki és helyeztek el ide­iglenes szálláson. (P2 52 0221) A víz megrongálta a szabályozási vonalakat, melyek csak az előző évben ké­szültek el. 53 Az előző évben terelték ugyanis a folyamot sok apró ágból egy kö­zös mederbe (5. kép), „most azonban visszafoglalta a folyó a régi medret." (VÚ0220) Február 19. szombat Bécs városát az előző napon a megtorlódott jégre özönlő víz kiáradása fenye­gette. Február 19.-én a víz a bal parti töltést átszakította. A csak néhány hónappal korábban elkészült új ártéri töltés - mely elsősorban a régi Tábor-hidat (4. és 5. kép) volt hivatott oltalmazni - a víz erejének nem volt képes ellenállni, 200 mé­ter szélességű nyíláson rohant a víz a régi mederbe. Rögtön a jégtömegek elvo­nulása után, amikor legmagasabb volt a vízszint áttört a víz az új mederből a Az 1830 évi pusztító bécsi árvíz idején a legnagyobb kár Leopoldstadtban volt. Jelenleg Bécs kerületei. Pressburger Zeitung pozsonyi napilap 1872-75 között alakították ki azt a Duna medret, mely napjainkban is a folyam fő ágát képezi Bécs mellett. A meder áthelyezéssel párhuzamosan több más vízi beruházás is készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom