Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
Ami pedig a társulat részéről a második pont alatt kért intézkedést illeti, ez annál könnyebben keresztülvihető, miután éppen azidőben, amikor alólírt a helyszínen megfordult (folyó évi január hó 4-én) Solt községben a vidéki érdekeltség tanácskozásra gyűlt össze, melynek folyamában az egyes érdekelt felek részéről oly értelmű nyilatkozatok történtek, miszerint a szabályozásnak most már el nem halasztható szükségességét beismervén hajlandók lennének egy szerves társulattá alakulni. Ezt csakis úgy vélik eszközölhetőnek, ha a magas kormányhatóság saját tekintélyét mérlegbe vetve, az ellentétes érdekek kiegyeztetését egy kormánybiztos kiküldetése által eszközöltetné, akinek eljárásában az illető felek a törvény betűje szerint belenyugodnának. A sárközi védtöltések megtekintése után alólírt folyó évi január 5-én Tassra érkezett, hol időközben a víz állása 17' 6" (557 cm) magasságig növekedvén, a védgát gyanánt szolgáló pest-zimonyi államút töltését a tassi határban levő úgynevezett fehérlói majortól kezdve egész Dömsöd községig veszéllyel fenyegette. Amennyiben az árvíz színe és a töltés koronája közti magassági különbözet átlag véve csak 18 hüvelyknyi (-40 cm) volt és a víz színének további emelkedése esetén a gátak (és illetőleg az államút) áthágatásának komoly aggodalma volt bekövetkezendő. Alólírt folyó évi január hó 5-én délutáni órákban Soltról Tassra érkezvén, a tassi határban lévő úgynevezett fehérlói major közelében az államúton mintegy 60 munkást talált, kik a töltés oldalán 8 lábnyi (2,6 m) víznyomás mellett átszivárgó víznek elgátolásával foglalkoztak, azonban a rendkívüli zord idő és kemény fagyás miatt legcsekélyebb eredmény sem voltak képesek felmutatni. Ez alkalommal az említett veszélyes parton a töltés koronája és a víz színe között 2 lábnyi (~ 60 cm) különbözet volt még, mely másnap reggeli órákban a Dunának időközben beállott apadása folytán már néhány hüvelykkel kedvezőbben mutatkozott. A víznek legnagyobb magassága ezen a ponton a pest-zimonyi államút lejtméréséből levont adatok szerint 17' 6" (557 cm) volt a Dunának ide vonatkozó szempontja szerint. Amidőn pedig alólírt január 6-án délelőtt a fővárosba visszatérendő Tassról eltávozott, az időjárás kedvezőbb lőn a munkálatok folytatására nézve, és alólírt az államúton Dömsödnek jövet nagyobb számú munkásnéppel találkozott, akik is a megyei bizottságnak (Vátkay Imre főmérnök és Hajós Kálmán Solt járási szolgabíró) erélyes és buzgó intézkedései folytán az óvó- és védmunkálatok foganatosítására lettek kirendelve. Ezen intézkedések sikere azonban meghiúsult a vízár fenntartásánál megkívántató anyagok és szerszámok hiányában, melyek e vidéken egyedül készpénzül lévén beszerezhetők, ez utóbbival pedig a megyei közegek annál kevésbé rendelkezhettek, mert az e vidéki érdekeltség rendes társulattá alakulva nem lévén, a megyei küldötteket eljárásukban nem gyámolítá. Az e vidéki védgátak természetére nézve szükségesnek látja alólírt még tisztelettel megjegyezni, hogy amennyiben a védgátak Dömsöd és Dunavecse közt majdnem egész hosszukban a pest-zimonyi államút irányán egyszersmind közlekedési eszközül szolgálnak, azoknak jó karban fenntartása az államút érdekével egészen azonos lévén. Amennyiben ezen töltések hajdan megyei erővel épültek és tartattak fenn, jelenleg pedig az állami útalap részéről gondoztatnak, méltányosnak véli alólírt, miszerint a magas kormányhatóság a szükséges védelmi eszközök beszerezhetése végett a kellő pénzösszegnek kölcsönkénti előállítása iránt kegyesen intézkecini méltóztatnék. A legelső sorban szükséges intézkedések foganatosítására időközben a magas kormányhatóság részéről kiküldött kir. biztos és műszaki közeg teendői ezúttal a pillanat követelményei szerint a legszűkebb térre fognak szorítkozni, amennyiben a beállott kemény fagyás következtében a folyam víztükre alább szállt és a néhány hétig várható egyenletes alanti hőmérséklet mellett, a Duna folyam működése nem fog aggályt kelthető tünetekben nyilatkozni.
