Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
Folyó Észlelés helye 1830 1855 1874 1876 Fehér-Körös Kisjenő Gyula 5,59 5,59 5,28 •i,18 5,54 4,86 Fekete-Körös Talpas Nagyzerind Remetehíd 6,01 4,42 5,55 5,32 6,41 6,53 Sebes-Körös Nagyvárad Szakái Foki-híd Körösladány 5,82 2,82 2,13 2,63 3,06 3,65 4,44 4,65 Berettyó Szentmárton Szeghalom 3,80 3,17 4,01 3,20 3,69 Kettős-Körös Békés Köröstarcsa 4,44 4,87 6,05 6,30 4,69 5,18 5,54 5,70 Hármas-Körös Gyoma Szarvas Kunszentmárton 5,85 6,52 6,58 6,86 6,07 6,84 6,50 6,17 6,89 6,45 7,45 14. táblázat, Korábbi és 1876 évi Körös völgyi árvizekmagassága (Gallacz 1896) Fehér-Körös Társulatnál 1873 és 74 után megismétlődött az árvíz kalamitás (Gallacz 1896). 1876-ban egymást követték az árvizek a Körösökön. Az első árhullám február közepén indult meg, melyet még 14 kisebb-nagyobb követett az év folyamán (22. és 23. ábra). Kisjenőnél a legmagasabb vízállást június 30-án olvasták le, 528 cm-t, de ettől csak néhány centivel maradtak el a tavaszi árhullám csúcsok. Zerinden március elején volt a legmagasabb a vízállás (24. ábra). Gyula, február 18.-án a víz még csak 7 centiméterrel emelkedett. „A Körösök lassú eséssel megindultak. A töltésbiztosítási munkálatok szakadatlanul folynak." (NH0229) „Folyó hó 19-dg a Körösök fenékig befagyva, rendes medrében pihent sejtelem nélkül a bekövetkezhető hirtelen áradásra. A felül előbb bekövetkezett olvadások, és az itt is hirtelen lágyra fordult idő megemelték a jeget, legtöbb helyen nagy táblákban torlaszokat emelve, különösen a hidakat ostromolták, gátolva a víznek szabad lefolyását és az ártérben folyton emelkedve." Gyula, 1876 február 22. (BK0223) 1876. február 20.-án, 4,79 méter vízállásnál a gyula-varsándi határban a jobbparton egy 30 méter, a bal parton egy 40 méteres szakadás keletkezett; továbbá 52 méteres szakadás volt az erdőhegyi határban a bal parton és jégtorlódás következtében áthágta a víz 530 méter hosszban a gyula-varsándi határban fekvő jobb parti töltést. „20.-án egész nap vízszint emelkedés a Fehér-Körösön semmi, a Fekete-Körösön csekély. A védtöltések szivárgás nélkül, mindenütt jó karban, belsejükben keményre fagyva, előbbi évekhez viszonyítva, egy méternyi áradással is dacolna." (BK0223) „Békés megyében ... a jég megtorlódása folytán úgy a Fehér-Körös, mint a Fekete-Körös is felette áradván, február 21.-én a Fehér-Körös csatorna jobb partja
