Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
előtt 9 óra 15 perckor 25 láb 1 hüvelyk (795 cm), a folyó lassan, de folytonosan árad. A gát még állja a sarat, s a jelenlegi állapotban is megbír még egy láb (32 cm) áradást. Azon eshetőségre is számítva, hogy a Tisza melletti gát a víznek, ha az áradás sokáig tart, ellen nem állhat, a vízvédelmi bizottság a város alatt levő úgynevezett „mentő-gátat" 251 erősítteti." Április hó 5. és 6.-án tapasztalt csekély apadás után a vízállás 24 láb 7 hüvelyk (778 cm) volt. 7.-én reggel azonban óriási szél kerekedett úgy, hogy a vizén 3-6 lábnyi (1-2 méteres 252 ) hullámokat vert, ezen körülménynél fogva kocsikkal alig lehet a gáton dolgozni, mert a hullámoktól a lovak megbokrosodtak, s így a gáterősítésekhez szükséges földet is nagy részben gyalog embereknek kellett hordani. Hogy a szél milyen pusztítást vitt végbe, azt Honthy László a védekezési munkák irányítója 7.-én délután 4 órakor a bökényi gáttól írt következő levele mutatja (PN0410): „Tekintetes Polgármester Úr! A veszély irtóztató! Az óriási orkán egyre dühöng! Minden gát meg van rongálva! Gyalog embert a lehető legnagyobb számban kérek, mert az itt levők már kimerültek s nincs bennük erő a további munkára! Azonnal kérek embert és embert! Estig, ha Isten segít, meg bírjuk oltalmazni a gátakat, de az éjjelre nem lesz ember, aki a lapátot vagy ásót megbírja." Hasonló hír érkezett a VI. őrháztól is: „A folyton dühöngő szélnek meddig bírunk ellenállni, azt a szakértők sem képesek meghatározni. Purjesz Ignác." A kért erősítéseket haladéktalanul megadták, így éjjel is dolgozhattak. A gát megrongálva bár, de mégis megmaradt. (PN0410) Nem mindenhol dolgoztak úgy a gátak erősítésén, mint Szentes, Mindszent és Hódmezővásárhely lakosai. Jöttek azonban szomorú tudósítások is némely vidékről a lakosok érthetetlen viselkedéséről: ,,..a föld népe beszámíthatatlan hülyeségből vagy undok rosszlelkűségből nemcsak a munkaerőt tagadja meg a mentő közegektől, de a kormánybiztosok útjába is akadályokat gördít. Csongrád megyében Algyő község tanácsa csak akkor engedelmeskedett a kormánybiztos rendeleteinek, midőn az egy század katonát bízott meg azok végrehajtatásával. Hasonlóan Nagytorák 253 lakói is csak szuronnyal voltak a töltéshez hajthatók." Szegedi árvíz 1876-ban Szeged (hasonlóan Hódmezővásárhelyhez) rendkívüli eréllyel árvízvédekezett. Az árvíz előjelei Szegeden nem voltak kedvezőtlenek. Február közepén még alacsony volt a vízállás, február 12.-én 0,96 m ugyanazon hónap 27.-én már 4,55 m-t mutatott a vízmérce. Február 23.-án a Maros jege gyakorlatilag akadálytalanul bejött a Tiszába és ennek jegét megmozdította. A Tisza jege ekkor még állt. „Veszély nincs" írta a korabeli tudósítás, de ekkortól a vízállás növekedésnek indult. (20. ábra) 11 Lokalizációs gátat. ' 2 Ritka az ilyen magas hullámzás a Tiszán, kicsit eltúlozták a méreteket. >3 Térképen nem találni.
