Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN
Szegedről jelentik a Nemzeti Hírlapnak február 2ó.-áról, szombatról: „Csütörtökön este 6 órakor a város alatt beszorult nagy jégtábla megmozdult, s azóta a jégzajlás nem szűnik. Pénteken 2 ^ 1 oly hatalmasan folyt a jég, hogy a közlekedés megszűnt és csak gyalog lehetett a vasúti hídon át a folyó másik partjára jutni. Később azonban a kompok megkezdhették a közlekedést. Eddig még csak a Maros jege ment el a vár melletti jéggel együtt. A Tisza jege Tápén felül még áll. A vízállás csütörtöktől péntekig 27 hüvelykkel, (70 cm-el), szombatig 31 hüvelykel (80 cm-el) emelkedett, ami azt mutatja, hogy a jég valahol megtorlódott. Szombaton délután azonban a víz apadni kezdett és úgy látszik, túl vagyunk a veszélyen." Apadt is három napig, az optimizmus azonban korainak bizonyult. (20. ábra) Március közepén a Tisza vízgyűjtőjérről a folyó rohamos áradását jelentették. Szegeden március 22.-én reggelre a Tisza vízállása felülmúlta 1 és fél hüvelykkel (~4 cm) a korábbi legmagasabb vízállást, az 1867 évi 22 láb 2 hüvelyket (705 cm). Március 24.-én reggel 23 láb és két és fél hüvelyket (733 cm) ért el a vízszint este a vízállás 23 láb 8 hüvelyk (750 cm). „A töltéseken, némely helyen, erősen szivárogott át a víz. A lakosság kitartó munkássága valóban bámulatra méltó. Azonban Szegedet így is egyre nagyobb veszély fenyegeti. Ha a várost elönti a Tisza, kétharmad része romba dől. Falragaszok utasítják a közönséget, hogy szükség esetén hova menekülhet. Az alacsonyabb helyeken lakó családok már hurcolkodnak." (NH0323) „A hurcolkodás az előző napokban rendkívüli méreteket öltött. A város alacsonyabb részeiből mindenfelől nyakra-főre szállították a bútorokat a magasabb ponton fekvő biztosabb házakba, úgyhogy ezek nagy része ma valóságos bútorraktár. Azt is jelenték, hogy míg a szegedi tisztes polgári osztály erélyesen és szakadatlanul dolgozik az áradás veszélyének elhárításán, addig a nép söpredéke, ki a veszélyből csak hasznot meríthet, minden munkát azon szemtelen nyilatkozattal tagadott meg, hogy „neki nincs mit féltenie a vízártól". A rabokat tömegesen szállítják más városok börtöneibe, mert a víz egészen körülvette a szegedi várat." (NH0329) A szegedieket nagy veszély fenyegeti, a gyűlések és a munkálatok éjjel-nappal folynak. A töltésből - ahol a legjobb állapotú - 3 láb (~95 cm) van kinn a vízből, sok helyen azonban már csak egy. Nagy ár esetében a veszély okvetlenül beáll. (NH0323) Szeged, március 26. délelőtt 10 óra; Vízállás 23 láb 9 hüvelyk (753 cm). Éjfél óta viharos szél rongálja a partokat. A vihartól korbácsolt hullámok nagy kárt tettek a Tisza parti védgátakon. A helyzet még mindig aggasztó. Reggel óta rohamos az apadás. Éjjel 255 a Ballagi-tói töltés (Szőregnél) beszakadt, de ekkorára, ennek háta mögött már elkészült egy másik töltés, s ennek köszönhető, hogy újból csak 800 hold föld került víz alá. A töltéseken több mint 4000 ember dolgozik, de még ezek is alig képesek a magasítást megtartani az áradással szemben. (PN) A városi lakosság éjjel-nappal halálos rémületben van, amihez nagymértékben a legtúlzottabb vészhírek is járulnak. A hatóság rendkívüli éberséget s munkásságot fejt ki, s mindent elkövet a felizgatott nép lecsillapítására. (NH0329) Február 25-én. Máshol estére teszik a gátszakadást.
