Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Az árvíz Solton. A március 2.-án délután kelt levél a február 26.-i levél folytatása: „Városunk kétharmad része vízben áll, eddig mintegy 12 ház és több melléképület dőlt össze, és temérdek meg van repedezve, úgy, hogy a víz lefolyása után, mintegy száz ház összerogyása bizton várható. A városban levő víz csak annyit apadt, amennyiben a kültelkek és szántóföldeken elterült, az úgynevezett „lombéri" töltésen most is folyik még az ár befelé... Postai közlekedésünket holnaptól kezdve Dunaföldváron át dereglye segítségével talán sikerül helyreállítani, a városban ladikon, tutajokon történik a közlekedés, s talán ez hetekig fog tartani, hacsak rendkívüli apadás és a töltések átvágása nem könnyít rajtunk. A szomszéd községektől teljesen el vagyunk szigetelve, a lakosok tanyáikra is csak ladikon mehetnek, a temetkezések szintén csak ladikok segítségével történhetnek. A szántóföldeken borzasztó a kár, a lakosság kedélye igen rossz." Március 3. péntek A Duna rövid apadását megszakította a március elején tapasztalt vízszint emelkedés. A főváros elöntött részei március 3.-án már tizedik napja vannak vízben, a felsőbb Duna vidék még régebben, s a folyam újra árad. A következő napokban gyakorlatilag stagnált a vízállás Budapesten. A nagyon lassú, de folytonos apadás csak március utolsó harmadában éreztette hatását. Március 3-án este 22 láb 8 hüvelyk (717 cm) volt a vízállás, 4-én, 5-én és 6-án ugyanannyi. Március 7-én 22 láb 8,5 hüvelyk (718 cm) magasan volt a vízszint. Budapesten március 9-én reggel 23 láb (729 cm), 10-én ugyanannyi, március 17én 21 láb és 4 hüvelyk (675 cm) a vízállás. Később a víz folyamatosan apadt. Az ismét áradó Duna miatt Újpesten a veszély ismét nőtt. Az országúton a kocsik tengelyéig ér ismét a víz, s azon házak is repedeznek, melyek már kiállták elöntésüket és elég erősnek bizonyultak. Az Újépületben, az Üllői és Károly kaszárnyákban már annyi szűkölködő van elhelyezve, hogy a térparancsnokság az Üllői úti laktanyából néhány századot kiszállásolt és az így nyert helységekbe is árvízkárosultakat helyeztek el. A Viktóra-töltés közeléből este 8 órakor az a jelentés érkezett az Árvíz Bizottsághoz, hogy ott a víz délután egy lábbal áradt és a részvényház összeomlással fenyeget. E hír hallatára Thaisz Elek főkapitány az Árvíz Bizottság egyik tagjával azonnal a helyszínre sietett, hogy annak valódiságáról meggyőződjék, s ha szükséges, kellően intézkedjen. Óbudáról este 7 órakor azt jelentette a főmérnök, hogy eddig 4 ház dőlt be és 20 házban a kőfalak és boltozatok megrepedtek. Több épületen mutatkoznak ezeken kívül aggasztó repedések, s előreláthatólag 200-250 ház fog bedőlni. A veszélyezett házakat a magas vízállás miatt nem lehet megtámasztani. Reggel óta a víz Óbudán 2 és fél hüvelykkel (6,5 cm-el) áradt. Március 3.-án Miske járás alsó részén fekvő Érsekcsanád község határában a víz a Duna védőgátját áttörte s az árvíz dél felől is Miskére nyomult. Miske határát tehát a víz két oldalról rohanta meg és a magasabban fekvő területek is elöntésre kerültek. A balsors azonban még ezzel sem elégedett meg, mert a solti szakadás vize kilenced napra érkezett a vidékre, s kelet felől kezdte pusztítani a határt. A vízmagasság fél láb (15 cm) hiányával csakhamar az 1871. évi áradásét érte el. Az őszi vetés menthetetlenül elpusztult, mivel az árvizek lecsapolására a Duna rendkívüli magassága miatt még gondolni sem lehet. (NH)