Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
Március 4. szombat A Duna különböző vidékeiről érkezett táviratokból kiderül, hogy a víz Pozsonyt kivéve, hol tegnap az esti vízálláshoz képest egy hüvelykkel (2,5 cm-el) áradt, Komáromban, Esztergomban, Szobon és Vácon 24 óra alatt egy hüvelykkel (2,5 cmel) apadt. Ellenben Budapestről lefelé mindenütt áradt, amiből azt lehet következtetni, hogy a fővárosban magasabb áradástól már nem félhetünk, mert a felülről jövő víztömeg csak Pozsonynál szaporodott egy hüvelykkel (2,5 cm-el), ellenben innen kezdve Budapestig egy hüvelyknyit apadt, és így a Pozsonyból most lefolyó víztömeg a fővárosba legfeljebb csak 2-3 nap múlva jöhet le. Azalatt azonban az Esztergomból lefelé történő tényleges apadás növekedni fog s mikorra a víztömeg Pozsonyból leér, az már a vízfolyásra nem lesz nagy befolyással, kivált, ha az éjszakák hűvösek lesznek és az olvadást a hegyekben hátráltatják, s mint ma éjjel is igen erős a dér, s a vízen csaknem 1 centiméter vastagságú jég volt. (PN) A Duna vízének folytonos áradása méltó aggodalomba ejti a főváros lakosságát, annál is inkább, mert előreláthatólag egy pár nap alatt nem fog bekövetkezni olyan nagymértékű apadás, mely az elborított területeket vízmentessé tehetné. Budapesten éjféltől hajnali 2 óráig fél hüvelykkel (~1 cm) és azon túl reggel 8 óráig ismét egy fél hüvelykkel áradt a Duna vize, úgyhogy délután 5 órakor már 22 láb és 8 hüvelyk a vízállás (716 cm). Az árvíz során újabb műszaki kérdés merült fel, a pincékbe befolyt vizek kiszivattyúzása szükséges-e. A kérdés megválaszolásával az újságok is foglalkoztak. A Nemzeti Hírlap szerint a „kérdés hosszas vitát idézett elő, mely azon határozat hozatalával végződött, hogy a víz, ha a talajból szivárog, ki kell szivattyúzni, oly pincékből azonban, melyekbe a víz a Dunából szivárog, a víz kiszivattyúzását csak az árvíz elmúlta utánra kell halasztani." A II. kerületből (Víziváros) az a jelentés érkezett az Árvíz Bizottsághoz, hogy 179 ház áll legalább 80 cm mély vízben, s hogy azoknak legnagyobb része már repedezni kezdett. Az Árvíz Bizottsághoz eddig beérkezett könyöradományok összege 89 137 forint 43 krajcár plusz a főváros által megszavazott 20 000 forint. A magyarországi árvízkárosultak részére Vilmos főherceg és Koburg herceg egyenként 1000 forintot adományozott. Az Árvíz Bizottság Havas Sándor elnöklete alatt folytatta állandó ülését. Szedenics János jelentette, miszerint kiküldetése folytán felhívta a Duna Gőzhajózási Társaság igazgatóságát, hogy a Duna partok közelében közlekedő gőzhajók menetét lelassíttassa, mert a különben alámosott és repedező házaknak összedűlését a gőzhajó kerekei által felvert hullámok még inkább siettetnék. Az igazgatóság azzal nyugtatta meg Szedenics urat, hogy ezen intézkedés megtörtént, azonban a gőzhajókkal való közlekedést beszüntetni nem lehet, mert a kormány rendelte el, hogy a hajók a Duna mentén a forgalmi összeköttetést fenntartsák. (PN) A III. kerület elöljárója: Végh felkérte a Bizottságot, hogy a kerületében levő 3000 szűkölködő közt levő gyöngélkedőket, engedtessék meg, miszerint ezek számára a budai pékek kenyeret süssenek s egyúttal bemutatta a mustrát. A katonai raktárakból kiszolgáltatott kenyér kilója 7-8 krajcárba kerül, mert a katonaság azt az előállítási áron adja,
