Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai
6. táblázat Bal Jobb Vízgyűjtő terület Tengerszint feletti magasság A torkolat helye1 fkm parti me lékfolyó A vízfolyás folyás hossza km összesen km2 Magyarországon kma torkolatnál a vízválasztó legmagasabb pontján méter 648 Dráva (forráspatak) 47 671 675 3 092 648 lsei 55 1 208 — 675 3 798 591 Moll 65 1 096 — 557 3 798 537 Gall 130 1 409 — 488 2 678 427 Lavant 64 969 — 342 2 397 225 Mura2 544 14 138 1 987 130 3 061 164 Rinya 76 921 914 108 218 75 Fekete víz3 87 2 021 2 021 91 612 53 Karasica 106 860 — 89 953 27 Karasica— Vucica 34 1 078 — 85 820 0 Dráva összesen4 695 40 490 6 378 83 3 798 Megjegyzések: 1 Távolság a Dunába ömléstől. 2 A legalsó 37 km-en országhatár Jugoszlávia és Magyarország közt. 3 A Gyöngyös főágával. 4 A Mura torkolatán alul kb. 158 km hosszon országhatár Jugoszlávia és Magyarország között. Számos megszakítással, mert a határ a múltban rögzített régi horvát—magyar határvonalat követi, amelytől a Dráva több helyen eltért. a Maros és az Olt vízrendszerét elválasztó 600—700 m magas fennsíkon. Ez után az Erdélyi medencébe eső kb. 100 km hosszú szakasz után hirtelen délnek irányuló fordulattal a Szebeni havasokra kúszik fel a vízválasztó (2245 m), és rövid darabon ismét a Kárpátok gerincén halad. A Szörényi havasokban, a Retyezáton (2511 m) eléri legmagasabb pontját, de innen északi irányban a Ruszkai havasoknak tart (Pades, 1380 m), majd a Maros menti Erdőháton át leszalad a síkságra, ahol szorosan a folyó mellett halad. A tiszai vízgyűjtő arculatának jellegzetessége a közepén kiemelkedő hegycsoport: A Bihar-hegység és a Gyulai havasok 1800 m-t meghaladó csúcsokkal (Vigyázó 1838 m, Nagy Bihar 1849 m, Nagy Havas 1827 m), amely vízválasztó vonalat húz a széles alföldi térség és az Erdélyi medence közé. Az aszimmetrikus elrendeződést csak hangsúlyozza, hogy maga a Tisza az Alföldön erősen nyugatra tolódott. A zömmel 4—600 m magasan fekvő Erdélyi medence vizei észak felé a 91
