Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 2. Dr. Wisnovszky Iván: A szervezett vízügyi oktatás
kutas berendezések üzemének irányítására. Ezeket a feladatokat ma átkép- zett (betanított) munkások látják el. A vízépítési szigetelés is megkívánja az önálló szakmák kialakítását, különösen a műanyagok széles körű vízépítési alkalmazása óta. A vízgazdálkodási létesítmények üzemelése még több szakma létesítését kívánja. Ezek: a vízműkezelő, a csatornamű-kezelő, a szivattyútelep-kezelő, a csatornabúvár stb. E szakmák létjogosultságának az indokolása szükségtelen, hiszen a vízgazdálkodásban kevésbé jártasak is beláthatják, hogy a felsorolt üzemi feladatokhoz több szakismeret kell, mint pl. a művirág-készítéshez, cmire pedig ma „szakmunkásokat" képeznek hazánkban. 2.3 Vízmesterek, technikusok A vízügyi technikusokat (vízmestereket) a híres kassai vízmesteriskola hagyományait hasznosító vízügyi szakközépiskolákban képezik. A képzés nem nagy múltú. Mindössze 1962 óta működnek Baján, Győrött, Nyíregyházán és Szegeden vízügyi szakközépiskolai tagozatok. Az oktatást a helyi vízügyi igazgatóságok szakmai támogatásával, tanácsi kezelésű középiskolákban szervezték. A négyéves képzés 50,2%-át közismereti tárgyak, 49,8%-át szakmai tárgyak oktatására és ezen belül 22,4%-át gyakorlatokra fordítják. Ez utóbbi kiegészül a vállalatoknál és intézményeknél teljesített termelési gyakorlatokkal. A közismereti tárgyak oktatásának a célja, hogy az érettségihez szükséges műveltségi szintet elérjék a tanulók. Ezt az ismeretszintet vizsgálják a főiskolai felvételi vizsgákon is. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak eltérőek a vízügyi szakközépiskolai tagozatok vízépítési és vízgazdálkodási, továbbá a víz- és szennyvíztechnológiai szakain. Az általánosan ismert vízépítési és vízgazdálkodási szakon a szakmai elméleti órákon szakrajzot, anyagismeretet, vízépítési ismereteket, szerkezettant, vízgazdálkodást, geodéziát, vízgépészeti ismereteket, üzemgazdaságtant tanulnak. A szakmai gyakorlatokon az elméleti órákon tanultakat alkalmazzák a tanulók. A víz- és szennyvíztechnológiai szakon a szakmai elméleti tantárgyak a következők: szakrajz, anyagismeret, kémia, biológia, vízellátás és csatornázás, víz- és szennyvíztechnolcgia, vízellátási automatika, üzemgazdaságtan. A gyakorlatokon laboratóriumi és munkahelyi munkákat végeznek a tanulók. Mindkét szakon háromszor egy hónapot töltenek a tanulók üzemekben, termelési gyakorlatokon. Az érettségi vizsgák is két részből tevődnek össze. A közismereti érettségi lényegében megegyezik a gimnáziumi követelményekkel. Ezek mellett szakmai elméleti és gyakorlati érettségi vizsgát is tesznek a tanulók. Nem kell bi~ 747
