Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VIII. A vízgazdálkodás társadalmi kapcsolata - 2. Dr. Wisnovszky Iván: A szervezett vízügyi oktatás
203. kép. A vízügyi szakközépiskolákban a tanulók építési gyakorlatot is szereznek zonyítani, hogy a szakközépiskolai érettségi alaposan próbára teszi a jelölteket. Tapasztalataink szerint ennek gyakorlati eredményessége érzékelhető. Az új vízmester-jelölteket foglalkoztató szerveknek általában kedvező a véleményük az érettségizett technikus gyakornokokról. Kevésbé jók a továbbtanulók eredményei a főiskolai továbbtanulás területén. A szigorú főiskolai felvételi vizsgán csak a legkiválóbbak állnak helyt. A felsőfokú technikumokban tanul tovább a szakközépiskolában végzettek felsőfokú tanulmányokra alkalmas csoportjának nagyobb része. A legjobbak közül néhányat az egyetemekre — főként a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára — is felvesznek. Az érettségizőknek kereken 15%-a tanul tovább. A vízügyi szakközépiskolák legjobbjai részére évenként országos tanulmányi versenyt rendezünk. A verseny szabályai szerint a pályázók dolgozatot készítenek környezetük valamiféle vízgazdálkodási létesítményéről, vagy leírják egy vízilétesítmény építését. A dolgozatokat az iskola és az illetékes igazgatóság szakemberei is bírálják. Osztályonként a legjobb három dolgozat készítője nevezhető be a versenyre. A verseny döntőjének résztvevői egynapos gyakorlati döntőn vesznek részt, ahol húsz szakkérdésre kell válaszolniok. A döntő színhelyét úgy választják ki, hogy vízépítési és különféle vízgazdálkodási szakágazati kérdések 748
