Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
lamigazgatási jogban elfogadott terminológiával: intézetként ugyancsak „közfeladatot” valósít meg. Szintén nem gazdálkodási, bevételi eredményekre törekszik, hanem központilag fedezett költségekkel tudományos programon dolgozik. Ide sorolható a vízügyi szakoktatás szerve: a korábbi Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum is. A vízügyi szervek harmadik csoportjának, a vízügyi vállalatoknak: közös vonásuk az intézettel, hogy működési körük országos. Viszont a gazdálkodásuk formája és jogi mivoltukat tekintve mind a két előbbi szervezeti formától elütnek. Ámbár éppen ez a különbözőségük, — ami másfelől az egyéb állami gazdálkodó szervekkel bizonyos mértékig azonos, hogy ti. önelszámoló, eredményességre törekvő gazdálkodást folytatnak, és bár állami szervek, nem mint „az állam”, hanem mint elkülönített vagyonú, önálló polgári jogi személyek lépnek fel, s az állampolgárokkal vagy más szervekkel szemben hatósági jogkörük nincs — a vízügyi igazgatás szempontjából viszonylag kevésbé fejezik ki lényegüket, mint az a rokon vonás, amely a vízügyi szervezet egyéb szerveihez hozza közel őket. Ez a feladataik természetében, a céljaikban rejlik, ti. abban, hogy sajátképpen a vízügyi feladatok, a vízgazdálkodási célkitűzések megoldására vannak rendelve, rendkívüli esetekben még a vállalat- szerű gazdálkodás átmeneti felfüggesztésével is. Ez különösen mutatkozik a rendkívüli, pl. árvíz- és belvízvédekezési helyzetben való közreműködésüknél. Ilyenkor a nyereségre törekvő önálló elszámolás és a gazdaságosság rendkívüli működés minden költségét és veszteségét fedező terven kívüli térítés folytán tárgytalanná válik. De normális körülmények között, a gazdaságos működés szabályainak betartása mellett is, e vállalatok igazi jellegét döntő mértékben az határozza meg, hogy elsősorban az állam egyetemes vízgazdálkodási célkitűzéseinek a szolgálatára hivatottak („közüzemek”). Ekként osztoznak a vízügyi államigazgatási szervek „szakfeladatainak” ellátásában, azaz még a vállalati elszámolási forma mellett is a vízügyi igazgatás célkitűzései által megjelölt közös utakon járnak. Ennek a vízügyi szervezetnek az élén áll — mint országos hatáskörű államigazgatási szerv — az Országos Vízügyi Hivatal. Már ebből a tényből is következik, hogy a főhatóság ugyancsak mindenféle jellegű vízügyi ténykedés ellátását egyesíti magában, természetesen főhatósági szinten. 1.42 Vízügyi feladatokat ellátó egyéb szervek Vízgazdálkodási (vízügyi) feladatokat azonban nem kizárólag a kifejezetten e célból létrehozott vízügyi szervezet látja el. Az állami tevékenység szervezésének gyakori szempontjai indokolják, hogy ilyen feladatok ellátására — a saját általános, szervezetszerű feladatai mellett, speciális, sőt egyedi feladatként — más állami (igazgatási vagy gazdálkodó) szervek, sőt társadalmi jellegű szervezetek is megbízást, illetőleg hatásköri felhatalmazást kaphatnak, és (persze jogszabály erejével) kapnak is. 43* 675
