Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
valamint 2. a vízügyi hatóság határozataiban és előírásaiban meghatározott „címzetten” jelentkező jogok és kötelezettségek gyakorlati megvalósulásának ellenőrzését, s a jogsérelem észlelése esetén a jogrend helyreállítására a megfelelő intézkedések megtételét. Ezt a rendészeti funkciót végzik el a vízügyi hatósági (szakigazgatási) szervek az ún. vízügyi felügyelet (Vt. 43. §) intézményének keretében. A vízügyi államigazgatás körébe tartozó szervekre háruló ún. vízügyi feladatok tehát a funkcionális sajátosságaik alapján a fentiek szerint rendszerezhetők. Mint említettük, ennek nem egy vonatkozásban szervezeti konzekvenciái is vannak (pl. bizonyos feladatokat csak egyfajta szerv láthat el, így a hatóságit csak államigazgatási szerv, a vízügyi igazgatóság), de ez az elhatárolás ügyrendi differenciákat is megalapoz, kiváltképp pedig az alkalmazandó módszer, az eljárási mód és eszköz megválasztását illetően van gyakorlati jelentősége. A feladatok természetesen másként is csoportosíthatók nem csupán szervezeti és módszertani kiindulással; így pl. vízgazdálkodási szakmai szempontból beszélhetünk: vízkészletgazdálkodási, vízminőségi feladatokról, mezőgazdasági, ipari vízellátásról, ismét más szakágazati területen árvízvédekezési, vízerőhasznosítási stb. feladatokról. Az ilyenfajta — bizonyos szempontból nem kevésbé jogosult — rendszerezés vagy csoportosítás szervezeti és funkcionális szemszögből tekintve azt jelenti, hogy az említett esetekben egy-egy olyan komplex feladat-összeséggel állunk szemközt, amely (amellett, hogy esetleg több szervhez is tartozik) számos különböző „területből” tevődik össze, s ezeknek a megvalósítás során különböző funkciók felelnek meg. Végső fokon ilyen feladat-összesség maga a vízügyi államigazgatás, más szóval a „a vízügyi szolgálat” is. Hangsúlyozva egy ilyen másfajta — pl. szakmai, tudományos stb. — csoportosítás jogosultságát, a maga vonalán helytálló, célszerű voltát, kétségtelen, hogy államigazgatási szervezeti és működési szempontból az állam- igazgatási szakágazat feladatainak tartalmát adó funkciótípusok sajátosságait, az állami cselekvés jellemző kategóriáit kell rendszerezési alapul elfogadnunk. A különböző funkciótípusok alkalmazásával végrehajtott feladatok utóbb említett szakmai elvek alapján összeálló csoportosulásai lehetnek tisztán elvi, tárgyi összetartozáson alapuló, szervezetileg azonban sokrétűen elosztott feladatkörök. így pl. a vízkészletgazdálkodás nemcsak több részfeladatból áll, és többféle funkciótípust fog egységbe, hanem szervezetileg is több szervezet (szervezeti egység) közreműködését igényli; egysége csak tárgyi egység, amely csak gondolatilag él. Bizonyos feladat-csoportok viszont némi szervezeti-működési különállást képviselnek a vízügyi szervezet rendjén belül. Ezek az ún. „szolgálatok". 665
