Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
ő az eljáró hatóság (a), vagy amikor hatósági eljárás nincs is. Ilyenkor a vízügyi igazgatás szakágazati követelményeit, szakmai érdekeit és jogait — nem hatósági kötelezés formájában, de különféle joghatállyal biztosítotton — szintén érvényesítenie kell. Ezért ezt a funkciót a jogalkalmazási feladatkörön belül nevezhetjük „jogérvényesítő” feladatkörnek is. Aszerint, hogy ez a jogérvényesítés hol, kinek irányában és miként történik, ennek is további csoportjai különülnek el, nem csupán elméleti, hanem éles gyakorlati különbségekkel is. Ilyenek: ba) a valamely szakigazgatási hatáskörű más államigazgatási hatóság irányában, annak eljárása során (és határozatában), vízügyi előírás (kikötés, feltétel, állásfoglalás, korlátozás stb.) formájában történő jogérvényesítés (ún. vízügyi hozzájárulás, Vt. 31. §); bb) más (nemhatósági) eljárásban való hasonló jogérvényesítés, így elsősorban a beruházási eljárásokban való egyeztetés, véleménynyilvánítás, vízügyi szakvéleményezés (vö. 1/1967. (XI. 17.) OT—PM rend. 5. § (2) bek.), de ide tartozik természetét tekintve pl. a bíróság vagy más ál lami szerv számára adandó „kötelező hatályú” vízügyi szakvélemény is (pl. településrendezésnél, területfelhasználásnál stb.); végül be) közvetlenül az érdekelt felek irányában, vízügyi érdekű tevékenységükkel kapcsolatosan — hivatalból vagy kérelemre — adott vízügyi szakigazgatási állásfoglalás (feltétel, kikötés, tilalom, korlátozás, vélemény, adatközlés stb.); ide tartozik — mint specializálódott forma —többek között: az elvi műszaki megoldás meghatározása, a vízföldtani szakvélemények, az egyedi szennyezési határértékek előzetes meghatározása stb. c) Vízügyi nyilvántartási rendszerek vezetése Ilyen kettő van: 1. a vízkészletgazdálkodási nyilvántartás, és 2. a vízikönyv. Ezek vezetése is nyilvánvalóan önálló szakigazgatási feladat (A), bár e rendszeren belüli elvi elhatárolása bizonyos problémákat vet fel. Egyfelől nem vitás ui. —különösen a vízkészletgazdálkodási nyilvántartási, illetően — vízgazdálkodási szakfeladat (ll/b) jellege, másfelől egyfajta jogalkalmazási szakhivatali funkcióként (l/b) is felfoghatjuk. Leghelyesebb azonban különálló, önálló feladatkörként beiktatni a vízügyi feladatok sorába: leginkább ui. az jellemzi, hogy olyan segédfunkció, amely a hatósági, a szakhivatali és — az alább tárgyalandó — rendészeti feladatköröket egyaránt kiegészíti, segíti. d) Rendészeti tevékenység A vízügyi jogalkalmazás és jogérvényesítés hatékonysága megkívánja: 1. a vízügyi jogszabályokban szabályozott kötelezettségek érvényesülésének, 664
