Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
VI. A vízügyi igazgaztás - 3. Dr. Bényey Zoltán: A vízügyi jog
tőleg jogérvényesítő (I), tehát különböző jogi formákban megvalósuláshoz jutó tevékenységekből, — részint pedig a gazdasági eszközökkel (B) célszerűen, biztonságosan meg nem oldható vízügyi szakfeladatokat megvalósító (II), eredményeket előállító működésből áll. Az utóbbi (II) feladatcsoport rendszerint ugyancsak jogilag (pl. feladatköri szabályok, ügyrendek, műszaki előírások, szabályzatok, irányelvek, utasítások stb.) által szabályozott, — mindazonáltal sem tartalmában, sem formailag nem jogi funkciókban, hanem szakmai tevékenység, eljárások formájában kifejeződő cselekvések eredményeképpen valósul. (Ezért nem helyes ezt a szakigazgatási feladatkört — szembeállítva a gazdaságival — általában „hatósági” tevékenységnek nevezni.) Ez a pozitív eredményeket megvalósító (II) feladatkör — a teljes, kimerítő feladat-részletezés és rendszerezés igénye nélkül — irányulhat: a) valamely vízügyi-műszaki célra (pl. az összes ún. vízgazdálkodási szakágazati szakfeladatok, az árvíz- és belvízvédekezés, a szakszolgálatok, mint a hírközlés, repülés, hajózás, hajóút kitűzés ellátása, vízügyi létesítmények és ingatlanok kezelése stb.), és b) átfogó vízgazdálkodási területre (pl. távlati és területi vízgazdálkodási tervezés, a vízkészletgazdálkodás és a vízminőségvédelem műszaki-közgazdasági szakfeladatai, vízrajzi feladatok stb.). 1.313 Jogalkalmazási, illetőleg jogérvényesítő (I) feladatkörök A jogi természetű — tehát tartalmukban és formájukban egyaránt jogi jellegű — funkciók, illetőleg az általuk jellemzett feladatok az egyes konkrét funkciók jogi természete, mibenléte, sajátosságai és eljárási rendje szerint még bonyolultabban, árnyaltabban tagozódnak. (Különösen itt indokolt megjegyezni, hogy ez a tagolás nem pusztán jogászi rendszerezési igény, hanem praktikus szükséglet és a valóságban alapvető szervezeti, eljárási, főként pedig módszerbeli különbségeket tár fel.) a) Hatósági tevékenység Az általánosan kötelező tárgyi jogot (a jogszabályt) egy konkrét jogviszonyra alkalmazva alanyi jogokat létesítő, megváltoztató vagy megszüntető közhatalmi jogosultság, amelyet az arra felhatalmazott szerv (a hatóság) az előírt eljárási formák között, a jog által megszabott keretekben gyakorol. (Jogi értelemben ez, és csakis ez „a hatósági” funkció; minden más igazgatási, de nem hatósági tevékenység.) b) Szakhivatali tevékenység Ez a — gyakrabban, de nem szabatosan „szakhatóságinak” is nevezett funkció, illetőleg feladatkör azon alapul, hogy az egyes szakigazgatási területeken jelentkező érdekek védelmével megbízott szakszervnek („hatóság”- nak) az érdekjogvédelmét olyankor is érvényesíteni kell, ha egy ügyben nem 663
