Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

V. Dr. Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás

A vízállások meghatározása többek között ezért fontos, hogy belőlük a vízhozam, vagyis a vízkészlet értéke is meghatározható legyen (120. ábra).

A vízkészlet

A vízkészletnek gyakorlatilag két fajtáját különböztetjük meg:

— a felszíni és

— a felszín alatti vízkészletet.

A felszíni vízkészlet a folyóvizek esetében az időben folytonosan változó természetes vízhozam (m3/s), illetve az állóvízből (tómederből) hosszabb-rövi- debb időegység alatt természetes úton távozó vízmennyiség.

A felszín alatti vízkészlet a Föld felszíne alatt található és onnan tartósan — káros következmények (káros talajvízsüllyedés, vagy meg nem engedhető rétegnyomás csökkenés) nélkül — kitermelhető vízmennyiség (m3), illetve vízhozam (m3/s).

A felszín alatti vízkészlet meghatározásával a feladat bonyolultsága miatt nem foglalkozunk. Áttekintést adunk azonban a felszíni vízkészletek meghatározásáról.

A légkörben is van víz (készlet), de ezzel még nem tudunk gazdálkodni, mert a mesterséges esőkeltés még kísérleti állapotban van.

A vízkészlet valamely meghatározott vízgazdálkodási egység egyik fonios vízkészlet-gazdálkodási jellemzője. Kétféleképpen szokták értelmezni:

a) A vízgazdálkodási egység (pillanatnyi) sztatikus vízkészlete a vízgazdálkodási egységben (a föld felszínén: a folyók és tavak medrében, a föld felszíne alatt a kőzetek pórusaiban, üregeiben és hasadékai- ban) adott pillanatban levő vízmennyiség. Mértékegysége: m3.

b) A vízgazdálkodási egység (teljes dinamikus vízkészlete a róla időegység alatt távozó vízmennyiség. Mértékegysége: m3/s, m3/év stb. Ez két részre osztható: saját vízkészletre, amely a vizsgált vízgazdálkodási egységen csapadékból és forrásokból keletkezik, és átfolyó vízkészletre, amely más vízgazdálkodási egységekről érkezett.

Mivel a vízkészlet a föld felszínén és a földkéreg alsó rétegeiben folytonos körforgásban van, egy-egy vízgazdálkodási egységen szüntelenül megújul, a vízkészletgazdálkodás céljaira — mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészlet esetében, a mélységi víz kivételével — egyértelműen a b) alatti dinamikus vízkészlettel jellemezhető. A dinamikus felszíni vízkészlet értéke az időben általában jelentős mértékben változik, ezért vagy időfüggvényével, vagy ennek jellemző (pl. szélsőséges vagy meghatározott tartósságé) értékeivel jellemzik.

566