Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 13. Dr. Kádár László: Vízminőségvédelem

1. A víz minősége

A víz minőségét fizikai, kémiai, biológiai, mikrobiológiai (bakteorológiai, parazitológia, virológia) és radiológiai tényezők határozzák meg.

A víz kitűnő oldószer, így a természetes tisztaságú vizek is gazdagok oldott anyagokban. A közismert H20 kémiai képlettel definiált tiszta víz csak mesterségesen desztillálással állítható elő, a természetben nem található. Még a csapadékvizekben is — amelyek ezt legjobban megközelítik — találunk oldott anyagokat, amelyeket a víz a légkörből vesz fel. A talajra hullott csapadék a talajszemcsékkel érintkezve tovább dúsul oldott anyagokban. A felszíni vizek (folyók, tavak) több-kevesebb kisméretű kolloidális szerves (emberi, állami, növényi eredetű hulladék) és szervetlen (agyag, iszap, homok) lebegő anyagokat is tartalmaznak. A szervesanyagok gazdag vízi élővilág kialakulásának forrásai.

A víz természetes eredetű alkotórészeit nem tekintjük szennyezésnek. Az ilyen természetes tisztaságú vizet általában kezelés nélkül vagy kisebb- nagyobb kezeléssel bármilyen célra felhasználhatjuk. Megemlítjük, hogy vannak különleges összetételű természetes tisztaságú vizek is, amelyek csak speciális célra használhatók, ezek többségükben a mélyebb talajrétegekben elhelyezkedő vízkészletek, mint a termálvíz, a különféle gyógyvizek, mint pl. a „Salvus”-víz stb.

A víz minőségének alakulásában, illetve megítélésében a következő ösz- szetevők játszanak lényeges szerepet.

1.1 A vízminőség fizikai jellemzői:

— A víz hőmérséklete. A természetes vizek hőmérsékletét, előfordulásuk, környezeti tényezői és a meteorológiai viszonyok határozzák meg.

— A víz szaga és íze. Érzékszerveinkkel közvetlenül érzékelhető (organalep- tikus) minőségi jellemzők. A természetes vizek szagát, ízét a vízbe kerülő oldott anyagok okozzák, mint például a kénhidrogén, magnéziumszulfát (keserűvíz), konyhasó stb. Szerepet játszhatnak a víz ízének, szagának alakításában a különböző mikroorganizmusok vagy egyes ipari szennyezőanyagok, például a fenol.

— A víz színe. A tiszta víz színtelen. A víz elszíneződése idegen szennyező anyagra utal. A különböző vegyületek, kolloidok, algák, vízinövények stb. a víz sárgás, zöldes vagy más árnyalatú elszíneződését okozhatják.

— Átlátszóság (zavarosság). A tiszta víz a fénysugarakat átengedi. A természetes tisztaságú vizek zavarosságát a bennük lebegő kisméretű kolloi509