Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 13. Dr. Kádár László: Vízminőségvédelem

dális szerves vagy szervetlen anyagok okozzák,. A folyók vize a vízgyűjtőről a csapadékvizek által lemosott hordaléktól zavaros.

1.2 A vízminőség kémiai jellemzői

A víz minőségéről, a gyakorlat számára a kémiai jellemzők nyújtják a

legfontosabb tájékoztatást.

— Oxigénfogyasztás. Értéke azt mutatja meg, hogy adott térfogatú vízben levő anyagok oxidálásához mennyi oxigén szükséges. Ebből közvetve a vízben levő szennyező anyagok mennyiségére lehet következtetni.

— Oldott oxigén. Mennyisége a víz egészséges frissességére utal. A bőséges oxigéntartalom a víz tisztaságának alapvető kritériuma.

— Biokémiai oxigénigény (BŐI). Az az oxigénmennyiség, amelyet a vízben élő mikroszervezetek a szervesanyag lebontása közben meghatározott idő alatt elfogyasztanak. Általában az ötnapos oxigénigényt tekintjük mértékadónak (jele: BOI5). Értéke a vízben levő szerves szennyező anyag mennyiségével arányos.

— Savasság, lúgosság. Jellemzője, mint azt az I. fejezetben már említettük, a hidrogénionok (H+) koncentrációja. Semleges kémhatású vízben ez az

. érték 10'7 g-ion egy I vízben. A gyakorlatban a hidrogén ionok koncentrációját rendszerint a pH érték segítségével szokás kifejezni. Ha valamely oldat pH értéke 7-nél kisebb, akkor savas, ha nagyobb úgy lúgos kémhatású. Általában a természetes vizek pH értéke 6,5 és 8,5 között van.

— Keménység. A természetes vizek úgynevezett keménységét a bennük levő kalcium- és magnéziumionok okozzák, amelyek mészkő, vagy dolomit oldása révén kerülnek a vízbe.

— Nitrogéntartalmú anyagok. (Ammónia, nitrit, nitrát.) Fehérjevegyületek bomlásával kerülnek a vízbe. A vízben észlelt ammónia mindenkor fertőzőképes szennyezésre enged következtetni. A vízben levő ammónia, oxigén jelenlétében — a nitrifikáló baktériumok hatására — először nitritté, majd nitráttá alakul át. Az átalakuláshoz szükséges idő alapján következtethetünk a szennyvíz-forrás távolságára.

— Kloridok és szulfátok. Többnyire a talaj kőzeteiből oldja ki a víz, de szennyvíz-eredetűek is lehetnek. Bizonyos koncentráción felüli klorid- és szulfáttartalom a vizet agresszívé teszi, romboló hatást fejt ki a cementre, tehát a betonszerkezetekre is.

— Vas és mangán. A természetes vizek — elsősorban a talaj- és mélységi vizek — többnyire oldott vasvegyületeket is tartalmaznak. A vas rendesen

510