Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 12. Dr. Dávid László: Halastavak és tógazdaságok

104. ábra. Az üzemelt tógazdaságok és a vízfelhasználásuk Vízügyi Igazgatóságok szerint

inkább így lesz ez a jövőben. Igen szembetűnő ez a Tiszalöki öntözőrendszer területén, ahol az öntözőművek kiépítését követően ugrásszerűen létesültek a halastavak és ma már az ország összes tógazdasági területének egynegyede itt található. Ugyanakkor ez a vidék a tógazdaság-fejlesztési terv egyik bázisa is. Az országosan tervezett tófejlesztés 30%-át a Kiskörei Vízlépcső hatásterületén kívánjuk megvalósítani.

A halastavak évi vízfogyasztása, figyelmen kívül hagyva az öntözőrendszerekben történő vízellátásnál a vízszállítás veszteségét, mintegy 360 millió m3. Ebből kereken 220 millió m3-t az öntözőrendszerekben, 140 millió m3-t pedig rendszeresen kívül használnak fel. A vízfogyasztás kétharmada feltöltésre, egyharmada vízpótlásra szolgál. A vízfogyasztás vízügyi igazgatóságok szerinti megoszlását szintén a 104. ábra mutatja be.

Hegy és dombvidéki tógazdaságaink legnagyobbrészt völgyzárógátas rendszerűek. Területük a terepalakulattól és a rendelkezésre álló vízmennyiségtől függően általában kicsi, átlagosan mintegy 30—40 ha, és egyes kivételeket leszámítva nagyüzemi gazdálkodásra kevésbé alkalmasak. A síkvidéki,

502