Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 11. Dr. Dávid László: Öntözés

150. kép. A nagyhegyesi nyomásköipontban hatalmas gépek dolgoznak

kapacitású ilyen berendezéssel végezték. Az első berendezéseket még külföldről hozták be, azonban hamarosan elkezdődött és azóta is folyik hazai gyártásuk.

Egyidejűleg megindult a felszín alatti. nyomócsöves esőztető öntözőtelepek és rendszerek létesítése. Néhány kisebb telep után, 1964-, illetve

1965-ben helyezték üzembe a 4200 ha-s kalocsai esőztető fürtöt, a 2000 ha-s balatonaligai esőztető rendszert és a Tiszalöki öntözőrendszerben levő 2300 ha-s Nagyhegyesi esőztető fürtöt, amelyek méreteik és műszaki megoldásuk révén nemcsak a hazai, hanem az európai öntözések közt is fontos helyet foglalnak el. A balatonaligai öntözőrendszer létesítményeit tünteti fel a 98. ábra, míg a nagyhegyesi rendszernek a Keleti Főcsatorna partján fekvő nyomásközpontját a 749. kép mutatja be. Ez utóbbit már teljesen hazai gépekkel szerelték fel (150. kép), míg az eiső kettőbe teljesen vagy részben külföldről behozott berendezések kerültek. A beépített rendszerek azóta egyre jobban terjednek és kezdik háttérbe szorítani a hordozható berendezéseket.

479