Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 11. Dr. Dávid László: Öntözés
2.55 A belvízvédekezés A vízrendezések értékelésénél mindeddig a mezőgazdasági termelés szempontjából ítéltük meg az elért eredményeket. Nem szabad megfeledkezni azonban a települések, utak, vasutak biztonságáról és az olyan fontos szempontról, mint a közegészségügy, melynek gazdaságosságát számítani sem lehet. Ebből következik, hogy bármilyen mértékű kiépítést állapítsanak is meg gazdaságossági számítások alapján, mindig fel kell készülni az ezt meghaladó rendkívüli belvizek elhárítására. Ha a kiépített levezető művek a kapacitásukat meghaladó belvizek levezetésére már nem képesek, belvízvédekezési munkákkal kell az értékesebb területek és létesítmények védelméről gondoskodni. A nagyobb műszaki felkészültséget igénylő feladatokat a vízügyi igazgatóságok, illetve az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezel (ÁBKSZ) különlegesen kiképzett és felszerelt osztagai végzik. Ezeknél a szerveknél korszerű hordozható szivattyúkat, cölöpverő és szádfalverő berendezéseket, vízi járműveket és egyéb korszerű felszereléseket és eszközöket tartanak készenlétben. 11. ÖNTÖZÉS 1. Az öntözésről általában A mezőgazdasági termelést, azon belül is elsősorban a növénytermesztést rendkívüli mértékben befolyásolják a természeti viszonyok, az éghajlati és talajadottságok. Mindkettőben jelentős szerepet játszik az időben és térben változóan rendelkezésre álló víz, amely a növényi élet alapeleme és így a növénytermesztés egyik fontos tényezője. A víz ugyanis a növény szempontjából a táplálék felvételét szolgáló oldószer és szállítóeszköz, a túlzott felmelegedés ellen párolgás útján védelmet nyújtó védőszer, a növényi sejtekben a szükséges feszültséget fenntartó anyag és végül az alkotóelemei révén pótolhatatlan tápanyag. A növények fejlődéséhez a fajtától, a növekedési szakasztól, valamint a helyi természeti és termesztési viszonyoktól függően változó mennyiségű vízre van szükség. E vízmennyiség egy részét a növény közvetlenül felhasználva a testébe építi, míg másik részét élettevékenysége folyamán transzpiráció útján elpárologtatja. A transzpirációval párhuzamosan a talajról, a talaj és a növény felületéről szükségszerűen közvetlenül is párolog több-kevesebb víz. Ez a vízmennyiség nem vesz részt ugyan közvetlenül a növény testfelépítő 444
