Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 10. Ambrus Lajos–Najmányi László–Vaits Ferenc: Vízrendezés
2. Belvízrendezés 2.1 Mi teszi szükségessé a belvízrendezést Csapadékosabb őszi-tavaszi időjárás, vagy egy-egy nagyobb eső után síkvidéki területeink mélyebb fekvésű, kötöttebb talajú helyein kisebb-na- gyobb vizes foltok, felszíni elöntések, úgynevezett belvizek jelennek meg. Alföldünk szélsőséges időjárásának megfelelően a belvizek kiterjedése is igen változatos képet mutat. Ha a kedvezőtlen meteorológiai és hidrológiai hatások összegeződnek, a belvízelöntések katasztrofális méreteket ölthetnek és természeti csapás formájában jelentkeznek. Több évtizedes megfigyelésből tudjunk, hogy a belvíz sok évi átlagban 230 ezer ha, kivételesen csaknem 1 millió ha területet borít el hazánkban. A belvízelöntések elsősorban a mezőgazdaságot károsítják. Ezért az alföldi sík vidékeken, hazánk területének 44,5%-án (4,1 millió ha) belvíz- rendezésre van szükség. E terület mintegy 80%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, és 61%-a szántó. Súlyos károkat okozhat a belvíz ezen kívül az utakban, vasútokban és épületekben is. Megelőzésükre és elhárításukra társadalmunk a múltban is sokat áldozott és jelenleg is komoly erőfeszítéseket tesz. Avégből, hogy megtaláljuk a kárelhárítás optimális módszerét, az ún. „aktív” és „passzív” eljárásnak helyes arányát, ismerni kell a belvizek keletkezésének természeti feltételeit, a terepen mozgó víz összegyülekezésének és lefolyásának törvényszerűségeit. Mindezeket sík vidéki területeink, az Alföld és a Duna—Tisza köze, éghajlati és talajviszonyai határozzák meg. A belvizek keletkezésében különösen fontos szerepe van a csapadék mennyiségének és eloszlásának, az érintett terület domborzatának, a talaj minőségének és a talajvízszint helyzetének. A csapadék sokévi átlaga az Alföldön 500—550 mm. Szélsőséges esetben az évi csapadék 800—900 mm fölé emelkedhet. Országos méretű bel vizek általában csak 700—800 mm-t meghaladó évi csapadék esetében keletkeznek. Nagy, heves esők, több napos bő csapadék, hirtelen hóolvadás szintén okozhat nagy belvizeket. Síkvidéki területeink talajai általában négy fő talajtípusba sorolhatók: homok, vályog, agyag és szikes talajok. Legkedvezőtlenebb vízgazdálkodásúak a szikesek és a réti agyagtalajok. Vízvezető képességük csekély, belvíz leginkább ezeken keletkezik. Rossz vízgazdálkodású kötött talajokon 180—200 mm őszi-téli csapadék már tavaszi 421
