Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 10. Ambrus Lajos–Najmányi László–Vaits Ferenc: Vízrendezés

A második ötéves tervidőszak végére sikerült kereken 7000 km hosszú­ságú vízfolyást a tízévenként egyszer előforduló árvizek kiöntésnélküli leve­zetésére alkamassá tenni. Említésre érdemes az Átalár, az Ikva, a Galla patak, a Zala, a Kerka, a Rinya, a Fekete-víz, a Tárná, a Dinnyés-Kajtori csa­torna, a Völgységi patak, a Lókos patak, a Gaja, a Tápió, a Tarján patak, a Tardona-patak, a Szinva-patak rendezése. 1.4 A hegy- és dombvidéki vízrendezések időszerű kérdései és fejlesztési céljai A harmadik ötéves terv kezdetének idejére nagyrészt kialakultak a kor­szerű vízrendezés alábbi irányelvei: — A medret az előforduló vizek bizonyos hányadának vezetésére gaz­daságos kiépíteni. A nagyvizek a medren kívül, a völgyfenéken szét­terülve vonulhatnak. — A mezőgazdasági területen húzódó medreket általában a 3—10 évi gyakoriságú vízhozamok kiöntésnélküli vezetésére célszerű létrehozni. — Belterületeken az 50 évenként előforduló nagyvíz alapulvételével ajánlatos méretezni. — A bánya- és ipartelepeket, valamint a nagyobb városokat a 100 évenként jelentkező árvizekkel szemben is kell védeni. — Az áthidalásoknál a 100 évenként jelentkező vízhozam a mértékadó. Lényeges szemléletbeli változást okozott a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság megteremtése is. Felismerik, hogy összhangot kell teremteni a felszíni vizek elvezetése és a talaj vízgazdálkodása között, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek ter­melésüket magas szintre emelhessék. A korszerű agrotechnika, a gépesítés, a talajerőpótlás mellett a termőtalaj legkedvezőbb vízállapotát is biztosítaniuk kell, hogy ezáltal a lehetőségek határán belül függetlenné váljanak az idő­járás szeszélyeitől, továbbá megoldják termőterületük talajvédelmét. így tehát a korábbi ún. vonalas műszaki beavatkozást — mint pl. a mederrendezés, lecsapolócsatornák építése, vízmosáskötés stb. — felváltja az egész vízgyűjtőt érintő ún. komplex vízgyűjtőrendezés. Ez a komplex vízgyűjtőrendezés lehetővé teszi a káros vizek elvezetését, a hiányzó víz odavezetését, a talajlesodrás megakadályozását, a talajban 27 A vízgazdálkodás fejlődése 477

Next

/
Oldalképek
Tartalom