Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 10. Ambrus Lajos–Najmányi László–Vaits Ferenc: Vízrendezés

123. kép. Sok vízfolyás várt rendezésre

nuk származik. A nagy költségeket az érdekelteknek tehát akkor kell viselniük, amikor a rendezésből még nincs hasznuk. A tőkeszegény mezőgazdaságnak ilyenformán nagy befektetést kell előlegeznie, a hasznosításra pedig még ezen felül újabb költségeket előteremtenie. Bár a törvényhozás a vízfolyások rendezését részben állami feladattá téve segíteni igyekszik, az eredmény nem megfelelő, mert a támogatás esetleges és nem intézményes.

1.3 A vízfolyások rendezése a felszabadulás után

A felszabadulás éveit követő időszak társadalmi struktúra változása megérződik a vízrendezői kiforratlan alapelvekben is. A nehézségek gyökere az elvi és vízjogi alapokig nyúlik.

A megelőző időben a vízfolyások rendezését és karbantartását a vízjogi törvény a parti birtokosságra, illetőleg a területi érdekeltségre hárította. A költségek viselésében indokolt esetben az állam is részt vállalt.

4 74