Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 10. Ambrus Lajos–Najmányi László–Vaits Ferenc: Vízrendezés

A földreform végrehajtása után az újonnan földhöz juttatottak anyagiak hiányában kötelezettségeiknek nem tehetnek eleget, következésképpen a vízfolyások feltöltődnek, elfajulnak.

Az érdekeltségek szerepe fokozatosan elmosódik, az állami támogatás elapadása a nagyobb lélegzetű elgondolásoknak nem kedvez. Csupán a megkezdett vízfolyásrendezések haladnak a mindenkori költségellátottságnak megfelelően, de új igények kielégítéséről nem lehet beszélni.

Átmeneti évek következnek, amelyekben tervszerűséget nem lehet észlelni, a kitűzött cél a félbenlevő mederrendezések befejezése és vízvezetőképességük megóvása.

A 6060/1948. Korm. számú rendelet életrehívásában a kormányzatnak többek között a vízrendezési helyzet változtatására irányuló törekvése nyilvánul meg. A rendelettel a régebben nem állami feladatnak számító vízrendezések állami kötelezettséggé minősülnek, a fejlesztési és karbantartási költségek forrása az állami költségvetés.

Első ízben válik lehetővé a sokféle érdeket szolgáló mederrendezések ügyét a közérdeknek alárendelni, hosszabb időszakra, egységes elvek alapján a szükségszerűség, a gazdaságosság és a műszaki követelmények igényeit egyaránt kielégítő vízrendezési programot készíteni, a végrehajtások időrendjébe tervszerűséget vinni, a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközöket intézményesen előteremteni.

Az ötvenes évek közepén már lecsapolás iránti igények is jelentkeznek. Rét- és legelőterületeken lecsapoló hálózatok megteremtésében látják az eszközét többek között a fertőzéses májmételykór elhárításának. Rövidesen az ország valamennyi megyéjében folynak a lecsapolások.

Ennek az időszaknak jelentős eredménye a vízrendezések anyagi lehetőségeinek bővülése. Az 1075/1957. Korm. sz. rendelet alkotói felismerik, hogy a társadalom fokozottabb részvétele a helyi érdekű vízi munkák végzésében, az állam és az érdekeltek közös ügye. Vízügyi Alapot hoznak létre, amely lehetővé teszi a vízi munkák anyagi támogatását, ha a rendeletben foglalt kötelezettséget az érdekeltek magukra vállalják. A vízfolyásokat nagyságrend szerint kategóriákba sorolják.

A vízfolyásrendezések, vízmosáskötések, lecsapolások ügye a hatvanas évek elején lendületet vesz, jelentős vízfolyások rendezése valósul meg. A vízrendezés a szocialista típusú vízitársulatok életrehívásánál széles társadalmi alapot kap. A tanácsi és állami vízügyi szervek mellett a társulatok egyre nagyobb feladatokat vállalnak magukra, kiterjedt skálájú tevékenységükben jelentős részt a vízrendezések foglalnak el.

415