Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás
4.43 Technológiai finomvizek Az oldószerként alkalmazott vízzel szemben rendszerint magas vízminőségi követelményeket támasztanak, mert az oldott és lebegő anyagok a termékbe bejutva kellemetlen hatásokat idézhetnek elő. Vegytiszta vegyületek előállításához desztillált vízre, technikai tisztaságú vegyületekhez pedig gyakorlatilag lebegőanyag-mentes és sószegény vízre van szükség. Az élelmiszer- iparban ezen kívül vas- és mangánmentes, sőt néhány gyártástechnológiai fázisnál az ivóvíznél is jobb minőségű vízre lehet szükség. A textilfestödék a használt víz minőségére nagyon érzékenyek, a nehézfémnyomók csökkentik a színek mélységét. A galvanizálás során a vízben oldott sók a fémfelületeken kicsapódnak, vagy az oldat pH-ját befolyásolják. A lebegőanyag-tartalom általában 5—10 mg/liternél több ne legyen. A kimosóvizekkel szemben egymástól eltérő minőségi követelményeket támasztanak. A kimosóvizek egy része a kimosott anyagban mindig visszamarad és a gázokat kivéve — a szárítás, száradás alkalmával a vízben oldott anyagok a késztermékbe belekerülhetnek. Ezért — főleg lúgos mosásnál — a minél kisebb oldott ásványi anyagtartalom előnyös. Esetenként lágyított vízre is szükség lehet. Az élelmiszeriparban különféle egyéb követelmények is vannak, így pl. a vaj átmosásakor. Esetenként a víz csírátlanítása is szükséges. Az öblítő-mosóvizekkel szemben támasztott igények az ipari feldolgozáshoz alkalmassá teendő anyagok függvényei. A képlékenyítő vizek a termelés folyamán teljes egészükben veszendőbe mennek, mert az égetés folyamán gőzként távoznak el. Különösebb vízminőségi kívánalmak nincsenek. Káros lehet a szervesanyag-tartalom, mert az égetés során buborékok képződnek. Magas sótartalom finomabb termékek előállításakor nem kívánatos. Fehérárukhoz használt víz nem tartalmazhat vas- és mangánvegyületeket, mert ezek elszíneződést okoznak. A vegyszervizet egyes vegyületek gyártása során kémiai hatóanyagként használják (pl. kénsav-, sósav-, salétromsavgyártás stb.). 4.44 Termékbe bedolgozott vizek A termékbe nyersanyagként bedolgozott víz a késztermékben a fogyasztóhoz jut. Számos iparágban és termékféleségben alkalmazzák (pl. jéggyártás, üdítőitalok előállítása, szeszgyártás, tartósítóipar, söripar), így elsősorban ivóvízminőségű vízre van szükség, mert a vízminőség alapvetően befolyásolhatja a végtermék minőségét, jellegét. A szesziparban igen lágy vízre van szükség és nem közömbös a pH értéke sem. A söriparban a savtartalom a komlóadag nagyságát befolyásolhatja; lúgosabb víz komlómegtakarítást 366
