Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás

eredményeztek koncentráltan jelentkező nagy vízigényeket. Ezért annak az időszaknak, amelyben az ipari tevékenység csak ezeket a termelési formákat ismerte, vízgazdálkodási szempontból nem volt jelentősége.

A vízgazdálkodási szempontból is jelentős változást a XVIII. és XIX. század fordulóján végbement angol ipari forradalom jelentette. Ettől az időszaktól számítható a gyáripari termelés bevezetése. Ezt követően fokozatosan gépesítették az ipari termelést és elkezdődött a különféle termékeket előállító iparágak (iparcsoportok) kialakulása.

A fontosabb iparágak fejlődését kiváltó és befolyásoló tényezőket, azok hatását az alábbiakban foglalhatjuk össze.

Villamosenergia-ipar. Az egyes iparágak gépesítése elképzelhetetlen lett volna új energiaforrások feltárása nélkül. A középkorban csak a vízi-, szél- és állati energiát tudták hasznosítani.

Az energiatermelésben bekövetkezett változásokat a találmányok egész sora alapozta meg. Ilyenek: Watt forgómozgású gépe (1781), majd nagynyomású gőzgépe (1802), a vízturbina (1827), a gőzturbina (1884), a benzinmotor (1885), a Diesel-motor (1892) és a gázturbina (1939). Ezek az erőgépek a víz, a szén és az olaj energiáját hasznosítják.

Az atomenergia felszabadításával 1943-ban új energiaforrást tártak fel. Az atomenergia feltárásával és hasznosításával az ipari fejlődés beláthatatlan távlatai nyíltak meg, a fejlődés egészen új korszaka kezdődött el.

Papíripar. A papír előállításának fejlődéstörténete két fő időszakra osztható fel: az i. u. 105-től 1799-ig terjedő időszakot a kisipari, míg az 1799- től napjainkig számított időszakot a gyáripari módszerek jellemzik. Kezdetben csak a gépi lapképzést és a gyantaenyvezést vezetik be, majd 1845-től megindul a teljes gépesítés, a facsiszolat és a cellulóz alkalmazása. A korszerű papírgyártás a teljes automatizálás felé halad. Jellemzője a nem fás növények és a különféle vegyianyagok széles körű használata.

Vegyi- és gumiipar. Különböző iparágain belül a szerves — és szervetlen, kőolajipari, szénfeldolgó ipari, gyógyszeripari, festékipari stb. termékek rendkívül nagy számát állítja elő. Mai fejlődésének egyik fő irányát a különféle műanyagok és műszálak gyártása szabja meg. Ez utóbbiak a XX. század első felének azon vívmányai, amelyek az egész ipar további fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőségűek. A műanyag új elemeket visz a feldolgozóiparba, új feldolgozóipari iparágakat hív életre, módosítja az iparágak termelési arányait.

Kohászat. A kohászati iparágaknak (vaskohászat, alumíniumkohászat, színesfémkohászat) alapvető szerepük volt a gépesítés gyors elterjedésében. A termelés mennyiségi és minőségi változásai itt is egy sor találmányhoz kap346