Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás

csolódnak: vasolvasztás koksszal (1817), Bessemer-acél (1856), Siemens— Martin acél (1867), acélgyártás elektrokemencében (1870), Az alumínium és ötvözetei (duraluminium 1909) gyártásának megkezdése ugyancsak elősegítette a gyártás régi és új ágainak fejlődését.

Élelmiszeripar. A történeti fejlődés kezdetét a kezdetleges körülmények közötti élelembeszerzés jellemzi. A bizonyos átalakítás utáni fogyasztást a települések kialakulása hozza magával. A mai élelmiszeripar alapjául szolgáló élelmiszertudomány kialakulása 1875 körül kezdődik el. Ezt az időszakot követően beszélhetünk táplálkozástanról, az élelmezés-egészségügyi alapelvekről és az ezeken nyugvó gyártástechnológiákról. Az új gyártástechnológiák tették lehetővé a gépesített eljárásokkal dolgozó nagy ipartelepek létesítését. A jövőben fejlődés szempontjából egyik legjellemzőbb élelmiszeripari iparág a tartósítóipar.

Textilipar. A fejlődéstörténet során elkülönülj; textilipari iparágak (pamutipar, rostkikészítőipar, selyemipar, len-kender- és jutaipar) további fejlődése mindinkább megérzik a műszálak versenyét.

Bőr-, szőrme- és cipőipar. Mai fejlettségi fokán nagy üzemekben nyers állati bőröket alakit át a használati célnak megfelelő fizikai tulajdonságú készbőrré (szőrmévé). Ezeket a gyártmányokat a cipőipar és más iparágak dolgozzák fel. A műanyagipar (műbőrök) versenyével itt is számolni kell.

Bányászat. Az ipar és a közlekedés XIX. századbeli fejlődésének lehetőségét a szénbányászat nagyarányú kifejlesztése teremtette meg. A gyorsan fejlődő villamosenergia-ipar is elsősorban a szénbányászatra támaszkodott. A kőolajbányászat kifejlődésében a XX. század gyorsuló autó- és repülőgép- gyártása járult hozzá. Az 1900-as evek elején keletkezett új bányászati iparág, a bauxitbányászat, az alumíniumkohászatot hívta életre.

Építőanyagipar. Az építőipari tevékenységben nélkülözhetetlen anyagokat termeli, kialakulása és fejlődése ahhoz kapcsolódik. A ma építőanyagiparának egyik alapvetően fontos terméke a cement.

Gépek és gépi berendezések gyártása. A gépgyártás megindulása utáni fejlődési időszakra a szerszámgépgyártás nagyarányú kibontakozása jellemző. Ebben az időszakban bevezetett találmányok: tökéletesített esztergagép (1794), marógép (1818), gyalugép (1820), ejtőkalapács és sajtológép (1835), univerzális marógép (1861), hengeres csiszológép (1864), automata és többorsós eszterga (1870), revolvereszterga (1875), A különböző szerszámgépek előállítása megkönnyítette más termelőeszközök tömeges gyártásának munkáját és ezzel döntően elősegítette valamennyi iparág fejlődését, termelékenységének növelését.

347