Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai
val hozza a talaj mállási termékeit, hirtelen megnő a víz iszaptartalma. Apadás, és főként tartósan száraz idő (kisvíz) idején viszont lecsökken. A víz köbméterére számított iszaptartalom folyóinkban 6—10 gramm és 7—29 kilogramm között változik. Mégsem lehet a vízállás (vagy vízhozam) és hordalék szállítás között valamilyen törvényszerű összefüggést megállapítani. Hiszen, ha huzamosabb az esőzés, csak eleinte van mit lemosnia a folyóvíznek. A továbbiakban a magas vízállás ellenére is kevesebb lesz az iszap. Végeredményben a folyamatosan mozgó lebegő hordalékból jóval többet szállítanak a folyók, mint a csak szakaszosan továbbjutó görgetett hordalékból. A görgetett hordalék mennyisége kisvíz idején sok helyütt zérusra csökken, árvizek idején a nagyesésű és bővizű folyókon elérheti másodpercenként a 100 kg-ot is. Évi átlagról a szakaszos mozgás miatt nem lehet beszélni. 19. táblázat Vízfolyás Mérési szelvény Közepes Leg1 nagyobb Közepes Legnagyobb Évi átlagos iszapszállítás ezer t/év A görgetett hordalékszállítás iszaptartalom g/ms iszaptartalom kg/s közepes legnagyobb értéke, kg/s Duna Dunaremete i0 700 76 3500 2500 5,9 60 Duna Nagybajcs 60 800 180 6000 5800 0,7 100 Duna Baja 130 900 580 5000 18300 1,4 8 Tisza Tápé 340 2000 430 6000 10700 0,3 5 Tisza Szeged 560 3500 700 9200 32100 0,6 7 Zala Zalaapáti 66 4200 0,74 340 23 0,6 0,2 Sajó Kazincbarcika 1060 24000 110 8000 3500 0,1 4 Sajó Miskolc 310 5500 46 3600 1500 0,02 0,7 Hernád Hidasnémeti 220 29000 26 12000 820 0,2 100 Hernád Gesztely 120 10000 15 4500 470 0,2 60 Mérési adataink száma kevés ahhoz, hogy vízfolyásaink hordalékosságáról országos képet adjunk. A 19. táblázat csupán néhány szelvény jellemző adatait tartalmazza. A Tisza tápéi és szegedi szelvényére vonatkozó értékeket azért vettük fel, hogy a kettő közt beömlő Maros hatását érzékeltessük. 137
