Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai
3.3 Hőmérsékleti viszonyok A vízminőségi jellemzők közül foglalkozzunk végezetül a hőmérséklettel. A vizek hőmérséklete függ: származásuk helyétől, a levegővel érintkezésben megtett útjuk hosszától, a vízmozgás turbulenciájától és — természetesen — a léghőmérséklet alakulásától. A víz származásának hotása legjobban a kisebb vízfolyásokon figyelhető meg. Mivel hozamukban — különösen kisvíz idején —• jelentékeny hányadot képviselnek a medrükbe közvetlenül beszüremkedő talajvizek, vizük hőmérséklete meglehetősen állandó. És mivel a talajvíz hőfoka kb. megegyezik az illető hely évi közepes léghőmérsékletével, e kisvízfolyások vize télen viszonylag meleg, nyáron viszonylag hideg. A melegforrásokból táplálkozó vízfolyások — pl. a miskolci Hejő-patak — feltűnően mutatják vizük eredetét. Viszonylag meleg télen a tavakból kifolyó víz, mert a tó felszínét borító jégpáncél hőszigetelőként hat: nem engedi a vizet túlságosan lehűlni. Végül: ipari szennyvizek és használati vizek (pl. hűtővizek) is lényegesen befolyásolhatják befogadójuk hőfokát. A levegővel hosszabb úton érintkező víz nyáron felmelegszik, télen lehűl. A dunavíz júliusi középhőmérséklete a kereken 400 km hosszú magyar szakaszon lefelé haladva mind nagyobb lesz, és a kilépés helyén 4 C°-kal magasabb, mint a belépés helyén. A januári középhőmérséklet ellenkező értelemben változik: Mohácsnál 0,5 C°-kal alacsonyabb, mint Pozsonynál, A vízmozgás turbu/enc/ájának hatása abban nyilvánul meg, hogy a vízfolyások vizének hőmérséklete — az állóvizekkel ellentétben — egy-egy keresztszelvényen belül gyakorlatilag minden ponton azonos. Csupán az erősen kiszélesedő (és elsekélyesedő) mederszakaszok csendes vizű helyein, és a duzzasztott szakaszokon mutatkozik hasonlatosság az állóvizekkel: a felszínen nyáron erősen felmelegszenek, és a fagy beköszöntésekor jéghártya képződik rajtuk. A víz jelentékeny hőmérsékleti tehetetlensége miatt a folyóvizek hőmérséklete mindig bizonyos késéssel és mérsékelten követi a levegő hőfokváltozásait. Ennek megfelelően az egyes napok folyamán délelőtt általában hidegebb a víz, mint a levegő, délután és este viszont melegebb. A szélsőségek időpontja mintegy 2 órával követi a léghőmérséklet szélső értékeit, a napi ingás pedig nyáron, amikor a legnagyobb, általában 3—4 C°, és csak kivételesen éri el a 6 C°-ot. 138
