Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai
el is apad. Fokozódó mértékben szerepel azonban a kisvízi időszak bekövetkezésének okai között az emberi tevékenység: a különböző vízhasználatok — elsősorban az ipari és öntözési célokra történő vízkivételek — és a víz tarozás céljából való visszatartása. A kisvizek előfordulási ideje az ősz és a tél. Minél magasabb fekvésű valamely vízgyűjtőterület — vagyis minél több csapadékot kap — és minél gazdagabb természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti tározóterekben (tavak, gleccserek, tározómedencék, kavicsmezők, karsztos kőzetek), annál későbbek következik be a kisvíz. A vízzáró felszín, a meredek lejtők és a vízhasználatok viszont a tárolt készlet csökkentéséhez vezetnek és így siettetik a kisvíz beköszöntését. Ha a téli félév csapadékban szegény volt, a Tiszán és mellékfolyóin gyakran már júliusban beáll a kisvíz — különösen az öntözés fokozódó térhódítása óta —, de az ideje rendesen augusztus— szeptemberre tolódik ki. A nyugati országrészeken szeptember—októberben éri el minimumát a vízhozam, míg a Dunán a november—január közötti időben, mert itt a fagyos idő beálltával még a vízgyűjtőterület magasabban fekvő részei fokozatosan ki is kapcsolódnak a medrek táplálásából. Az egyes vízfolyások kisvízi hozama — vízgyűjtőterületük felsorolt állandó jellemzői szerint — tág határok között változik, ami a 17. táblázatból tűnik ki. 17. táblázat Vízfolyás Vízhozamnyilvántartási szelvény Vízgyűjtő terület km2 Középvízhozam m 3/s Legkisebb vízhozam m3/s Viszonyuk Fajlagos kisvíz l/s • km2 Duna Mohács 209 060 2400 618 3,9 3,0 Tisza Szeged 138 808 955 95,0 10,0 0,7 Maros Makó 30 149 546 22,0 7,3 0,7 Szamos Csenger 15 282 160 15,0 8,0 1,0 KettősKörös Békés 9 011 58,6 2,33 25 0,26 Rába Szentgotthárd 3 084 24,0 6,24 3,8 2,0 Zagyva Hatvan 1 223 2,90 0,07 42 0,06 Gaja patak Székesfehérvár 543 1,20 0,01 120 0,018 Szilas patak Budapest— Cinkota 64 0,12 0,000 Minél nagyobb a vízgyűjtőterület, annál nagyobb a kisvízhozam. A fajlagos értékek azonban már nincsenek ilyen egyértelmű kapcsolatban a vízgyűjtőterület nagyságával. A Rába-völgy sok vizet tartó kavicstakaróinak hatása éppúgy megmutatkozik bennük, mint a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőjének vízzáró felszínéé és kevesebb csapadékáé. A kisvíznek a középvízhez való viszonya fordítottan arányos a vízgyűjtőterület kiterjedésével, de az arányszám alakulását erősen befolyásolják a földtani viszonyok és a csapa129
