Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

20. A Körösök kialakulása

33.táblázat A dévaványai és vésztői fúrás Mollusca faunája a pleisztocén szakaszai szerint (KROLOPP E. meghatározása) Mollusca fajok Dévaványa Vésztő 13-15 m 36-37 m 22-26 m Unió cf. Craeeua (Phil.) + 4­Sphaerium rivicola (Lám.) + 4­4­Sphaerium cf. aolidum (Norm.) 4­Piaidium amnicum (Müll.) 4­4­4­Piaidium deaaini Neum. 4­Vdivata piacinalia (Müll.) 4­4­Valvata naticina Mke. 4­4­4­Valvata pulchella (Stud.) 4­4­Valvata criatala Müll. 4­Bithynia leachi (Shepp.) 4­4­4­0 Bithynia leachi (Shepp.) operculum 4* 4­Bithynia tenlaculnta (L.) operculum 4­4­a a Lilhoglyphua nalicoidea (C. Per.) 4­4­4­1 > Lymnnea alagnalia (L.) 4­N .3 Stagnicola paluatria (Müll.) 4­4­4­i Radix peregra f. peregra (Müll.) 4­4­•2 . Halba cf. glabra (MÜLL.) 4­J3 (Jyraulua ulbua (Müll.) 4­Phyaa fontinalia (L.) 4­Planorbariua comeua (L.) 4­4­Planorbia planorbia (L.) 4­4­4­rlni.it« cf. leucoatoma (Mill.) 4­4­Anisua apirorbia (L.) 4­4­4­Segment ina nitida (Müll.) 4­Vertigo antivertigo (Drap.) 4­<0 j* Succinea oblonga Drap. + H .o Succinea cf. elegana Risso 4* 4­VaUonin pulchella (Müll.) 4­4­Chondrula tridena (MÜLL.) 4­Dévaványa Vésztő 71­72 m 94-90 m Unió crasaua (Phil.) 4­Sphoerium cf. rivicola (Lam.) 4 4­Piaidium amnicum (MÜLL.) 4­Piaidium deaaini Neum. 4 4­a Theodoxua prevoatianua (C. Pfr.) 4­1 M Valvata naticina Mke. 4 4­.s j0 Valvata criatata MÜLL. 4 I Valvata piacinalia (Müll.) 4 4* i Valvata pulchella (Stud.) 4 4­•8 Lithoglyphua naticoidea (C. Pfr.) 4 4­Bithynia leachi (Shepp.) 4­4­Bithynia leachi (Shepp.) operculum 4 4­Bithynia tentaculata (L.) 4 4­Viviparue aceroaua (Bouro.) 4­Viriparua böckhi (Halav.) 4­Fagotia acicularie (FÉR.) 4­Stagnicola paluatria (Müll.) 4­4­Oolba truncatula (Müll.) 4­Planorbia planorbia (L.) h 4­Planorbariua comeua (L.) 0 Aniaua apirorbia (L.) b 4­•3 Aniaua leucoatoma (Mill.) 4­S Segmentina nitida (Müll.) 4­> (Jyraulua ripary te (West.) (Jyraulua laevya (Áld.) 4­(Jyraulua albua (Müll.) 4­ß Corychium minimum MÜLL. 4­l Succinea oblonga Drap. 4­4­1 Succinea putria (L.) 4­U Succinea elegana Risso 4­4* t Chondrula tridena (Müll.) 4­'3 s Vertigo pygmoea (Drap.) 4­3 Vertigo antivertigo (Drap.) 4­4­3 •o Vertigo cf. geneaii (Gredl.) 4­i Pupilla muacorum (L.) 4­Vdllonia coatata (MÜLL.) 4­4­Vallonia pulchella (Müll.) 4­Clauailia pumila C. Pfr. Vitrea cryatallina (Müll.) 4­Diacua rudern tus (FÉR.) 4­Perforateüa bidentata (Gmel.) 4­foglalta el az öcsöd- -Csongrád közötti hajdani Tisza-medret. A Bükk-szakasz- ban a Tisza már nagy- jából a mai vonalán haladt, a Körösök víz­hálózata pedig a sza­bályozások megkezdé­séig lényegesen már nem változott. A folytatódó süllyedés a Nádudvar- -Komádi-Gyula-Gyoma- -Kunhegyes- közé eső területen csaknem összefüggő hatalmas mocsárvilágot alakí­tott ki,mivei a fo­lyók áradásakor szét­terülő vizek nem tud­tak felszáradni. A folyók alsószakasz­jelleggel sok ágra szakadozva kanyarog­tak és vándoroltak bizonytalan medrük­ben. A süllyedék azért kapta a "Sár­rét" elnevezést is, mert fő jellemzője volt a mocsári üle­dékek képződése. A területet két nagyobb rész-medencére osz­totta a Nagyszalonta felől Körösladány­-Dévaványa-Turkeve felé haladó (hajdani Kettős-Körös!, medret követő) löszhát. A déli kisebbik meden­cét Kis-Sárrét, az északi medencét Nagy- -Sárrét néven ismer­jük. A Nagy-Sárrétet is két részre tagol­ja a hajdani Sebes- -Körös-Berettyó vo­nalán, Hencida-Be- rettyóujfalu-Füzes- gyarmat-Szeghalom- -Körösladány irányá­ban épült lösz-hát­ság. A két résznek külön elnevezése nincs. A lápos mo­csaras területeken a folyók humuszban gaz­dag löszös hordalé­kot raktak le, ami­nek humusz-tartalma a lápi növényzet pusztulása révén a holocén folyamán to­vább fokozódott.A le- csapolások előtt kép­ződött a kiválóan termő un."kotus"-ta- laj.A vizenyősen ma­radt, rossz vizház- tartású területeken azonban terméketlen szikesek képződtek. 663

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom