Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
20. A Körösök kialakulása
Vésztő 158— 164 m 173-174 m 231-232 in Pisidiurn ele*«ini N'el m. x 4Theodoxua cf. prerőst innia (C. Pfr.) 4Valvata nnticina Mke. 44Valvata pidehella (Stud.) 44Vnlvata eristata Müll. + Vnlvata piscinalis (MÜLL.) 4Bithynia leachi (Shepp.) + 44Bithynia leachi (Shepp.) operculum 4JT Bithynia tentnculata (L.) 4X •Lithoglyphus naticoüles (C. Pfr.) 4> Viidparus böckhi (Halav.) 44-2 Fagotia acicularii (Fér.) 4r Lymnaea slagnalis (L.) 4dalba truncatxda (Müll.) + Stagnicola palustris (Müll.) 44Planorbarius eorneus (L.) 44Planorbis planorbis (L.) 4* Anisus spirorbis (L.) 4Anisus vorticidus (Trohch.) f Segmentina nitida (Müll.) 4Gyraulus ri/xirius (West.) Succinea elegáns Risso X Succinea oblonga Drap. 4Corhlicopa luhrica (Müll.) 472 Pupilla muscorum (L.) 4Az előzőekben ismertetett ősviz- rajzi változások az üledékritmusok elemzése alapján volt leírható. Az üledékritmusok pedig elsősorban a MÁFI kutatásai alapján voltak azonosíthatók (Rónai A. 1969, 1972,1982,1985, Franyó F. 1978,1981). Az alapos kutatásokból csak Ízelítőként közöljük a dévavá- nyai és vésztői fúrás pleisztocén kori Mollusca faunáját (33. táblázat és a szarvasi fúrás plio- cén és kvarter pollen-együttesét (252 ■ ábra). 2o,3. A Körösök szabályozása és kanyarulatai és előrehaladásának egyik legnagyobb akadálya volt (Korbély J. 1916, 1917). A Körösök szabályozására és a kanyarokra vonatkozó ismereteket Laczay I. (1974) munkája alapján közöljük.Nagyon tanulságosak ezek az adatok, sőt azok tudomásul vétele az egész szabályozási szemléletünk megváltozásához kell, hogy vezessen. Az a természetföldrajzi fejlődési folyamat, amely a Körösök vizvidékén a föld- történeti jelenkorban végbement, egészen a XIX. század elejéig meghatározta a vázrendszer fejlődését. A folyók hordaléka folyamatosan töltögette a Tiszántúl süllyedő medencéjét. A feltöltődés a folyó menti sávokban, a folyóhátakon volt a legintenzivebb, mig a nagy területeket elöntő és lefolyást nehezen találó árvizek kiterjedt mocsárvidéket alakítottak ki. A mocsárvilág fenntartásához hozzájárultak az emberi beavatkozások is. A viznek a török elleni harc, majd a hódoltság idején hadászati, védelmi szerepe volt. A végvárakat előszeretettel vették körül vizes területtel, vizesárkokkal. A mocsárvilág pedig búvóhelyet adott a bujdosó népnek. A természetes elöntések szintjét és időtartamát ezért minden lehetséges módon (begátolásokkal, vízátvezetésekkel) igyekeztek fenntartani (Vázsonyi A. 1973). A másik tényező a vizerő-hasznositás egyik kezdetleges formája, a vízimalom volt. A malmok üzeméhez szükséges gátak miatt árvizek idején óriási területek kerültek elöntésre és rendkívül lelassult a vizek levonulása is. A vízrendezés kézenfekvő és egyik legelső módszere volt a vízimalmok megszüntetése. Az ezzel kapcsolatos ellenállás a munkálatok megkezdésének A török uralom megszűnésekor a Körös- -Berettyó-vidéken mintegy 144 000 ha volt vizjárta terület, illetve mocsár. A vízviszonyok megjavítására irányuló első kísérletek; folyóátvágások, árkolások stb. a XVIII. század végére tehetők. A XIX. század elején a Körösök szabályozására Vay Miklós személyében királyi biztost neveztek ki, akinek egyik első ténykedése a további malmok építésének betiltása és néhány malom lerombolása volt (OVH 1965). A vízrendezés műszaki alapfeltételeit a Körös-Berettyó rendszer 1818-23-ban készült vízrajzi térképezése teremtette meg. A Huszár Mátyás vezetésével - mai szemmel is rendkívül gyorsan és szervezetten -végrehajtott felvétel a 67 db 1:36 000 méretarányú helyszinrajzon kivül a folyók keresztszelvényeiről és vízhozamairól is szolgáltatott adatokat (Vázsonyi A. 1973) . Huszár Mátyás még 1823-ban elkészítette és felterjesztette a Körösök szabályozására vonatkozó javaslatát, amely minden folyóra megadta a szükséges átvágásokat, medermélységek, fenékszélességek méreteit és az árvízvédelmi töltések távolságát.E terv alapján kezdték el 1829-ben a Körösök vízrendezését. Az 1834-ig elvégzett munkák még csak fenntartás jellegűek voltak (mederszé- lesités , medermélyités , malmok elbontása, helyi töltésépitések stb.), igy azok a vizek kártételeit csak kismértékben enyhítették. 1846-ban a Tisza-szabályozás előkészítése során megalakult a Tiszaszabályozó Társulat és ennek keretében a Körösszabályozó Társulat. Létrehozták a gyulai köz664
