Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

20. A Körösök kialakulása

251. ábra Domborzat és vizrajz a holocénben get folytatott és mai torkolata tájékán egyesült a Sebes-Körössel.Innen a mai Hár­mas-Körös mentén, kanyarogva Szarvas körül egyesült a Fehér-Körössel és Kungyalu kör­nyékén érte el a Tiszát. A Fehér-Körös Gyulánál Ny felé fordult és Békéscsaba-Nagyszénás irányába kerülve Szarvas közelében érte el az ősi Kettős- -Köröst. A fenyő-nyir Ill-ban folytatódott a terület ÉNy-ra való billenése. A Tisza É felé oldalazva Nyíregyháza környékéig ju­tott , innen DNy felé, Kunmadaras-Kenderes- -Kengyel vonalát követve dél felé fordult Csongrád irányába. A Berettyó nem sokat változtatta elő­ző medrét, torkolata azonban Karcag környé­kére helyeződött át. Az elhagyott Tisza medrét fodrozta és töltögette tovább. A Sebes-Körös Nagyvárad tájáig előző nyomvonalát követte, majd Köröstarcsától nyugatra többször irányt váltva jutott el Vésztő környékéig. Köröstarcsa határában a Kettős-Körössel egyesült', majd Öcsödnél öm­lött a Tiszába. A Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös ekkor már nagyvonalakban elér­te a szabályozás előtti állapotát. A fenyő-nyir IV-ben Tiszakeszi és Ti- szaderzs közötti szakaszán, valamint Csong­rád alatt a Tisza már a mai vonalát követ­te. A Nyírség és a Körösvidék ÉNy-ra bil­lenése tovább folytatódott. A Berettyó és a Sebes-Körös is megközelítette már a mai állapotot. A Körösök kisebb medervándor­lással folyamatosan építették hordalékkúp­jukat. A folyók a hegységi szakaszaikon bevágódtak, a würm Ill-ban és a fenyő-nyir szakasz hűvösebb elején felhalmozott hor­dalékból teraszt alakított ki. A terasz anyaga a hegység előterében is megtalálha­tó. Fokozatosan süllyed a rátelepült fia­talabb holocénkori löszös-iszapos rétegek­kel együtt. A teraszon a holocén eleji vö­rösagyag is megtalálható. A mogyoró-szakaszban a körösvidéki és hortobágyi területek intenzívebben süly- lyedtek. Emiatt a Tisza, az éghajlat szá­razabb jellegének megfelelően kisebb ampli­túdójú kanyarokat alkotva, feltöltő tevé­kenységet folytatott és élénken vándorolt. Egyik vonala, amely a mai Keleti-Fdcsator- na vonalát is követte, Tiszaoszlár-Hajdu- nánás-Balmazúj város-Nádudvar-Püspökladány- -Túrkeve-Mezőtúr felé tartott. Innén előbb Őszöd felé kanyarodott (a mai Hármas-Kö- rös-Tisza vonalára), majd Tiszaug - Tisza- füred-Szajol-Kunszentmárton-Szentes irányá­ba tért és Mindszent felé folytatta útját. (Üledékei a 2 49. ábra K.ll és E jelű fú­rásaiban, valamint a 375. és 8.sz. fúrásai­ban is nyomon követhetők) . A Hortobágy vize Hajdúszoboszló és Biharnagybajóm között az elhagyott Tisza- -medrekben folyt, kis fodrokat alakitva a hajdani nagyobb kanyarok mentén. A Körösök a mai vonaluk mentén medrü­ket váltogatva építették hatalmas horda­lékkúpjukat. A folyók a csökkenő vízhoza­mok miatt medrüket agyagos, iszapos homok­kal és iszapos agyaggal töltögették fel. A tölgy-szakaszban a Tisza elérte mai vonalát, a Hortobágy pedig ugyancsak el­foglalta a Körösök felé tartó mai medrét. A, Körösök lényegesen nem tértek el előző irányuktól. A Hármas-Körös viszont ekkor 662

Next

/
Oldalképek
Tartalom