Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
20. A Körösök kialakulása
251. ábra Domborzat és vizrajz a holocénben get folytatott és mai torkolata tájékán egyesült a Sebes-Körössel.Innen a mai Hármas-Körös mentén, kanyarogva Szarvas körül egyesült a Fehér-Körössel és Kungyalu környékén érte el a Tiszát. A Fehér-Körös Gyulánál Ny felé fordult és Békéscsaba-Nagyszénás irányába kerülve Szarvas közelében érte el az ősi Kettős- -Köröst. A fenyő-nyir Ill-ban folytatódott a terület ÉNy-ra való billenése. A Tisza É felé oldalazva Nyíregyháza környékéig jutott , innen DNy felé, Kunmadaras-Kenderes- -Kengyel vonalát követve dél felé fordult Csongrád irányába. A Berettyó nem sokat változtatta előző medrét, torkolata azonban Karcag környékére helyeződött át. Az elhagyott Tisza medrét fodrozta és töltögette tovább. A Sebes-Körös Nagyvárad tájáig előző nyomvonalát követte, majd Köröstarcsától nyugatra többször irányt váltva jutott el Vésztő környékéig. Köröstarcsa határában a Kettős-Körössel egyesült', majd Öcsödnél ömlött a Tiszába. A Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös ekkor már nagyvonalakban elérte a szabályozás előtti állapotát. A fenyő-nyir IV-ben Tiszakeszi és Ti- szaderzs közötti szakaszán, valamint Csongrád alatt a Tisza már a mai vonalát követte. A Nyírség és a Körösvidék ÉNy-ra billenése tovább folytatódott. A Berettyó és a Sebes-Körös is megközelítette már a mai állapotot. A Körösök kisebb medervándorlással folyamatosan építették hordalékkúpjukat. A folyók a hegységi szakaszaikon bevágódtak, a würm Ill-ban és a fenyő-nyir szakasz hűvösebb elején felhalmozott hordalékból teraszt alakított ki. A terasz anyaga a hegység előterében is megtalálható. Fokozatosan süllyed a rátelepült fiatalabb holocénkori löszös-iszapos rétegekkel együtt. A teraszon a holocén eleji vörösagyag is megtalálható. A mogyoró-szakaszban a körösvidéki és hortobágyi területek intenzívebben süly- lyedtek. Emiatt a Tisza, az éghajlat szárazabb jellegének megfelelően kisebb amplitúdójú kanyarokat alkotva, feltöltő tevékenységet folytatott és élénken vándorolt. Egyik vonala, amely a mai Keleti-Fdcsator- na vonalát is követte, Tiszaoszlár-Hajdu- nánás-Balmazúj város-Nádudvar-Püspökladány- -Túrkeve-Mezőtúr felé tartott. Innén előbb Őszöd felé kanyarodott (a mai Hármas-Kö- rös-Tisza vonalára), majd Tiszaug - Tisza- füred-Szajol-Kunszentmárton-Szentes irányába tért és Mindszent felé folytatta útját. (Üledékei a 2 49. ábra K.ll és E jelű fúrásaiban, valamint a 375. és 8.sz. fúrásaiban is nyomon követhetők) . A Hortobágy vize Hajdúszoboszló és Biharnagybajóm között az elhagyott Tisza- -medrekben folyt, kis fodrokat alakitva a hajdani nagyobb kanyarok mentén. A Körösök a mai vonaluk mentén medrüket váltogatva építették hatalmas hordalékkúpjukat. A folyók a csökkenő vízhozamok miatt medrüket agyagos, iszapos homokkal és iszapos agyaggal töltögették fel. A tölgy-szakaszban a Tisza elérte mai vonalát, a Hortobágy pedig ugyancsak elfoglalta a Körösök felé tartó mai medrét. A, Körösök lényegesen nem tértek el előző irányuktól. A Hármas-Körös viszont ekkor 662
