Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása
24■táblázat (folytatás) A k a n y a r kezdete vége ívhossza húrhossza amD'itudója sugara közénponti szöge Megjegyzés (fkm) L (m) H (m) A (m) R (m) (fok) 1 2 3 4 5 6 7 8 48,300 48,940 640 410 210 220 144 48,040 49,250 310 310átmenet 49,250 49,550 300 250 30 210 73 49,550 49,840 290 240 40 200 79 49.840 50,270 430 430 0átmenet 50,270 50,940 670 550 140 350 106 50,940 51,340 400 360 50 290 78 nyomott, szürflex. 51,340 51,630 290 260 60 270 60 51,630 51,870 240 240 0átmenet 51,870 52,300 430 410 40 500 47 52,300 52,570 270 240 60 240 60 52,570 52,920 350 330 60 340 60 52,920 53.400 480 480 0átmenet 53,400 53,700 300 250 70 180 85 53,700 54,000 300 300 0egyenes 54,000 54,630 630 580 90 580 60 54,630 55,100 470 450 60 640 42 55,100 55.9C0 880 780 180 530 92 55,980 56,280 300 210 100 110 145 56,280 56,570 290 270 60 200 86 56,570 56,710 140 140 0átmenet 56,710 57,030 320 290 30 430 40 57,030 57,370 340 340 0egyenes 57,370 57,560 190 180 20 280 43 57,560 57,950 390 320 110 210 99 57,950 58,700 750 580 170 310 134 58,700 59,500 800 530 280 290 134 59,500 60,220 7200 670 100 580 71 60,220 61,100 880 800 150 600 86 61,100 61.500 400 380 40 400 57 61.500 61,720 220 200 25 160 78 61,720 61,990 27C' 260 20 670 23 61,990 62,200 210 205 10 550 22 álkanyar 62,200 62,650 450 440 20 750 35 62,650 62,850 200 200 0egyenes 62,850 63,230 380 365 40 510 43 63,230 63,550 320 320 0átmenel 63. 550 63.8CO 250 240 40 320 43 63,800 64,000 200 200 0egyenes 64,000 34,200 200 190 15 50 20 álkanyar 64,200 64,600 400 380 40 700 30 64,600 64,820 220 210 15 480 23 álkanyar 64,820 65,130 310 300 40 350 50 65,130 65,430 300 270 60 240 67 65,430 65,600 170 170egyenes | 89,600 66,000 400 300 80 220 90 A Sajó kanyarulatai: A Sajó magyarországi szakaszát a mederalakulás szempontjából öt szakaszra lehet osztani (Bogdánty Ö. 1906, Csorna J. 1963, Károlyi Z. 1964) . Az első szakasz Bánréve és a vadnai vasúti hid között van, ahol az ármentesités a mederalakulást jelentősen befolyásolja. A második szakasz a vadnai vasúti hidtól a sajóecsegi vasúti hidig terjed. A közelmúltig e szakaszon nem volt ármentesités, a meder szabadon fejlődhetett,az árvizek szétterülhettek. A meder eléggé beágyazott és erősen kanyarog. A harmadik szakasz a Bódva- -torkolattól a felsőzsolcai vasúti hidig tart. A szakasz részben nincs ármentesitve, a folyó hosszan elnyúló, nagysugarú kanyarulatokat alakított ki. A negyedik szakasz a felső- zsolcai-hid és a Hernád torkolata között van. Ezt sem ármente- sitették, a folyó viszonylag alacsony partok között kanyarog.Jelentős a medervándorlás, partszaggatás . Az ötödik szakasz a Hernád- -torok és a Tisza közötti.Nagyon mozgómedrü. A folyó Kesznyéten- től lefelé a tiszadobi átvágás miatt kialakult hajdani Tisza- -mederben folyik nagyméretű kanyarulatokban. A nagyvizek szétterülnek és a felülről jövő, elsősorban a Hernád által szállított hordalék jelentős része itt rakódik le, ezért a meder alsószakasz jellegű. A Sajó Vizrajzi Atlasza 1:5000 méretarányú helyszinraj- zai, illetve az 1970. évi légifényképezés alapján készült fotótérképek lehetőséget adtak a Sajó jelenlegi kanyarulati viszonyait jellemző paraméterek meghatározására. A meghatározott paramétereket a torkolattól az országhatárig a 24. táblázat tartalmazza. A táblázatban összegyűjtött adatok értékelésére sokféle lehetőség kínálkozott.Az általános tájékozódás céljára kiválasztott két paramétert,a húrhosszat (H) és a kanyarulati sugarat (R) 5 km- es szakaszonként összevonva és hosszak szerint csoportosítva a 25. táblázat foglalja össze. A táblázatbanaz egyenesnek minősített szakaszok is szerepelnek, a szomszédos kanyarulatok által megszabott hosszal és végtelen
