Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása
24.táblázat (folytatás) A k a n y a kezdete vége ívhossza húrhossza amplitúdója sugara középponti szöge Megjegyzés (fkm) L(m) H(m) A(m) R(m) (fok) 1 2 3 4 5 (l 7 II 26,970 27,570 600 490 140 310 100 27,570 28,270 700 480 210 280 117 28,270 28,700 430 300 130 190 110 28,700 28,910 210 205 10 460 25 álkanyar 28,910 29,120 210 205 20 420 27 álkanyar 29,120 29,620 500 350 140 240 97 29,620 30.150 530 530 0egyenes 30,150 31,1(10 1010 740 360 400 138 31,160 32,220 1060 360 360 180 181 szürflexiós omega 32,220 32,500 280 275 15 580 27 egy kanyar 32,500 33,070 570 370 190 190 128 » 33,070 33,650 580 530 90 400 80 33,650 34,020 370 370 0egyenes 34,020 34,370 350 290 85 230 79 34,370 34,840 470 380 100 280 85 34.840 35,140 300 280 35 700 24 35,140 35,470 330 300 45 340 52 35,470 35,670 200 200 0egyenes 35,670 36,250 580 450 . 110 230 150 szürflexiós 36,250 36,650 400 300 120 190 108 36,650 37,000 350 350 0 — közel egyenes 37,000 37,300 300 250 60 270 60 37,300 37,770 470 350 130 190 128 37,770 38,400 630 460 170 250 140 38,400 38,930 530 490 90 360 84 38,930 39,530 600 500 160 310 101 30,530 39,980 450 320 130 200 115 39,980 40,500 520 370 150 220 124 40,500 41,400 900 730 200 460 103 41,400 42,000 600 450 170 260 120 42,000 42,430 430 380 110 280 83 42,430 , 42,800 370 320 70 280 75 42,800 43,500 700 660 90 540 75 43,500 43,900 400 400 0egyenes 43,900 44,320 420 380 80 320 74 44,320 44,840 520 440 120 310 89 44,840 45,530 690 640 100 610 65 45,530 46,200 670 370 220 220 150 egy kanyar 46,200 46,530 330 310 30 500 38 » 46,530 46,870 340 340 0egyenes 46,870 47,040 170 160 20 130 78 47,040 47,270 230 230 0egyenes 47,270 47,410 140 110 40 80 102 47,410 47,900 490 420 90 300 90 47,900 48,120 220 200 50 160 76 48,120 48,300 180 180 0egyenes könnyen kikezdte azokat. Állandó jelleggel szükségessé vált a meghosszabbításuk, javításuk(illetve a müvek egy része idő előtt tönkre is ment. A Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal 1937-ben szabályozási tervet készített a Sajó Bánréve- -Ónod közötti szakaszára. Mivel a tervben a nagyvizhozamot viszonylag alacsony értékkel vették számításba, a terv alapján készült hidak nyílásai kicsi méretűek és akadályozzák az árvizek levonulását (Csorna J.1969/a). Ugyancsak az 1930-as években kotrással bővitették a Bódva medrét, ugyanakkor torkolatát átmetszéssel áthelyezték a jelenlegi helyére. A régi meder Kis- -Sajó néven élő meder maradt. Legújabban folyamatban van a Bódva általános rendezési tervének elkészítése is. Az 1950-es évek közepén rendezték a Szuha patak torkolatát, 11 km-rel feljebb helyezték és Mucsonynál töltések között vezették a Sajóba. 1959-ben a VIZITERV elkészítette a Sajó általános ármen- tesitési és szabályozási tervét Miskolc és az országhatár között. A terv enyhe görbületü, nagy ivü kanyarokkal új meder építését i- rányozta elő, amely csak durván követi a régi medret, ezért sok bekötőmüvet és bekötő keresztgátat igényelt. Mivel a Sajó közismerten nagy (sőt túlságosan nagy) esésű, a további rövidülés, a kanyarulatok ritmusának megbontása valószinüleg nagyobb eróziót idézne elő és a homorú partok fokozott védelmét tenné szükségessé. Az 1960-as évek végén, az igen elfajult putnoki szakasz szabályozására a VITUKI-ban két változatban szabályozási javaslatot dolgoztak ki (Csorna J.1969). Az elfogadott változat a Malomcsatorna végleges kizárásával, a jelenlegi kanyarulatok lehető megtartásával, a partvonal rendezésével kívánja megjavítani a levonulási viszonyokat. A kiviteli munkák folyamatban vannak. A Sajó újabb szabályozási tervének elkészítéséhez közreadott Vízrajzi Atlasz 13. kötete megbízhatóan rögzíti a jelenlegi állapotot, az idők folyamán megépült árvédelmi töltéseket,a hidakat, a középvizi szabályozási müveket, az esésviszonyokat, a kanyarulati jellemzőket, a vízkivételek és vízbevezetések helyeit .
