Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

2. A Duna kialakulása és mederváltozásai

alakult ki. Körülbelül két és fél millió évvel ezelőtt még létezett ugyanis a leg- alsőpleisztocénnek, vagy eopleisztocénnek nevezett földtani szakaszban is a Pannon- -tónak egy kis csökevénye - a mai Dráva- -Száva táján mely a Dunántúl vizeit fölvette, beleértve az eopleisztocén Dunát

is. A Duna magyarországi szakaszának fejlődéstörténetét tehát ennél a vizrajzi állapotnál kell kezdenünk.

Prinz Gy. (1913) még a mai Duna-vo- nalát vetitette vissza a pliocénbe, amint azt a 53. ábra mutatja. ő Cholnoky szemléletét ( 54. ábra) tette magáévá.

X. fővizválasztó a pliocén végen

2. a mai fővizválasztó

3. a mai folvók medre

53. ábra

54■ ábra

I. II. III. IV. V.

Duna

Vág

Rába

Hanság

Sur-mocsár

A Duna vizgyüjtőterülete a harmadkor végén (Prinz Gyula szerint)

A Kisalföld törmelékkúpjai (Cholnoky Jenő szerint)

1 = a SÜMEGHY J. szerinti pliocén végi átfolyások; 2 = a MAROSI S. szerinti pleisztocén átfolyások; 3 = a MIKE K. szerinti pleisztocén eleji átfolyások; 4 = kavicsos homok mintavételi helyei (LORBERER Á. térképeinek felhasználásával szerk.: MIKE K.)

55. ábra

A Dél-Dunántúl negyedidőszaki üledékeinek vastagsága az Ős-Duna átfolyási vonalaival