Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
16. A Bodrog és a Takta kialakulása
A terület vízrajzának alakulását az alábbiakban foglalhatjuk össze: A pliocén végén a mocsarak lapályai még mélyen benyomultak a Hernád völgyébe és a Bodrog mellékfolyóinak területére is Ungvárig,Nagy- mihályig, Tőketerebesig, vagyis a mai hegységvonulat lábáig. Az Ung felső vizvi- déke a pliocén végén még egy interkollin völgyben folydogáló Ős-Latorcának egyik mellékfolyója volt. Az Ung a pleisztocén folyamán tektonikusán preformált völgyében hátraharapózva Ungvártól kezdve átfürészel- te a vulkáni vonulatot és lefejezte az ős- -Latorcát. A Labore, Ondava és Tapoly pedig kü- lön-külön ömlött még a felsőpannon tengerbe. Csak a felsőpliocén elején egyesült egyetlen folyóvá, mely még délnyugat felé, a mai Nyírség felé haladva ömlött az ős- -Tiszába. A három mellékfolyó egyesült vize mellett, azzal párhuzamosan haladt DNy felé a Tiszához az Ung és a Latorca is. A felsőpliocén végén, ill. az eopleisztocénben lezajlott É-D-i összepréselődés és összetöredezés miatt a Labore, Ondava és Tapoly is különvált egymástól. Az eopleisztocén végén lezajlott mozgások tükröződnek a fe- kü-szintvonalas térképen (203. ábra) és a földtani szelvényekben (204. ábrasorozat) mutatkozó dőlésekben és vetődésekben. A pleisztocén folyamán a mai Tisza mentén,ezen a szakaszon felboltozódás volt folyamatban. A dél felé tartó folyók tehát a günzben itt egyesültek és DNy felé fordulva kavicsanyagukat Tokaj környékéig szállították. Itt találkoztak a Latorcával, majd a mai Sajó torkolata táján ömlöttek együtt a Sajóba (233>fe.ábra) . A helyzet alapvetően módosult a günz- -mindel interglaciálisban, mikor az egész Tisza elfoglalta a Sajó korábbi medervonalát. A Borsava, Latorca, Ung és Ondava egyesült vize ekkor már Nyirgyulaj környékén ömlött a Tiszába, a Tapoly pedig a Nyíregyháza táján érte el a Tiszát (206[p. ábra). A mindéi elején az Ung-Laborc-Ondava- -Tapoly egyesült vize DK- felé tartva Vá- sárosnamény táján érte el az Ős-Tiszát,mig a Latorca DNy felé haladva ugyanott ömlött a Tiszába. A mindéi végén pedig az egyesült vízrendszer Gyártelek táján érte el a Tiszát, vagyis a Szatmáritsikság intenzivebb süllyedése miatt a torkolat sokkal keletebbre tolódott. A mindel-rissz interglaciális elején megismétlődött az ÉNy-DK-i vergenciáju összepréselődés, következésképpen redőző- dött a már felhalmozódott hordalékkúp. Az egyesült folyórendszer Kisvárda tájáig dél felé haladt, itt érte el a redőteknőbenhaladó Tiszát és itt találkozott az Ős-Latorcával is. Az interglaciális végén az Érmellék ismételt besüllyedése miatt a Tisza a déli hegységperemre húzódott, az egész sikság déli lejtésű lett, s ennek megfelelően a vízfolyások is erre tartottak. A hátrahagyott legdurvább üledékek térbeli helyzete tanúsítja (206/f.ábra) , hogy a mai Bodrog mellékvizei külön-külön tartottak dél felé, az elvándorolt Tisza irányába. A rissz elején még folytatódott az Érmellék süllyedése,de fokozódott a Körösvidék süllyedése is, ezáltal a Tisza esése és a térszín déli lejtése is fokozódott. A süllyedés következtében a Sajó is erre tartott. Az Ős-Bodrognak mondható folyó a mai Zsurk-Vásárosnamény közötti Tisza vonalán haladva ömlött az akkori Tiszába. Kisebb változásokkal ez volt a helyzet a rissz szakasz végéig. A rissz-würm interglaciálisban a Nyírség északi felén lepusztulás jelzi, hogy ez a terület emelkedett, ill. dél felé billent. A würmben is ez volt a helyzet. A Tisza a kéregmozgások következtében még délebbre húzódott, s az egyesült "ős-Bodrog" Vámospércs tájén ömlött a Tiszába, mely még az óholocénben is a mai Nyírségen haladt át. A Bodrogköz vizei tehát dél felé tartottak. A holocénben azonban a Nyirség már ÉNy-ra kezdett billenni. Az érmelléki lefolyása már megszűnt, a Bodrog.menti törés felújult s a mai Tisza vonala is intenziven süllyedni kezdett. A Tisza egyre északabbra vándorolva a boreális (mogyoró) szakaszra elérte a mai Bodrogot. Mellékfo- lyói ennek megfelelően egyre közelebb érték el a jelenkori (holocén) Tiszát. A szubatlanti (tölgy) szakaszban pedig ellenkező irányba vándorolt a Tisza, s az atlanti (bükk) szakaszban elérte a mai vonalát. Hátrahagyott medreit a Bodrog, a Karosa és a Tice foglalta el. A Takta lényegében akkor született, amikor a Tisza visszavándorlása, majd a szabályozások miatt a Tisza-meder Tokaj alatti szakaszán holtmedrek keletkeztek, melyek egyikét a Takta foglalta el. Érdemes felfigyelni a jelenlegi szintváltozásokra, melyek egyértelműen indokolják a Tisza mederváltozásának ismertetett tendenciáit (28. ábra). 16.3. A Bodrog szabályozása és kanyarulati viszonyai A vízrendszer szabályozásának eseményeit és a Bodrog kanyarulatainak ismertetését Laczay I, ^1975.p.17-20) munkája, ill. 'a: Bendefy László levéltári kutatásai alapján foglaltuk össze. 16.3.1. A_Bodro2_m§drének szabályozása A Bodrog szabályozásának első nyomával 1775-ben találkozunk a Bodrog és Latorca torkolati szakaszának Beck András mérnök által készített térképén (Országos Levéltár, S 12. Htt. Div.XIV. No 33 és 39/2.) . A Bodrog és Tisza torkolatának felmé
