Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
16. A Bodrog és a Takta kialakulása
rését első ízben Joannes Joseph Grosschmidt mérnök végezte 1777-ben (OL S 11.Kam. No. 1105/2). 1700-ban Walcher József mérte fel és készítette el a szabályozási tervet (OL Div.XIII. No.7., illetve OL S 12 Div.XVI. No.38). 17 90-ben Sexty András főmérnök új térképet készitett a torkolati szakaszról (OL S 12 Div. XVIII. No.35.). 1793-ban Maraso Miklós mérnöknek új felvételt kellett készítenie a tokaji torkolat környékéről, mert időközben a Bodrog és a Tisza együttes árvizei a Sexty által létesített átmetszés árkát teljesen tönkretették.Ezek voltak azok az első munkálatok a Bodrogon, amelyeket az Országos Építési és Hajózási Főigazgatóság keretében hajtottak végre. 1798-ban Blaskó János mérnök Bodrog- olaszi, Sára és Vámosújfalu között készitett térképeket és szabályozási terveket a Bodrogról (01 S 12. Div.III. No.26. és Div. IX. No.181). A múlt század elején 1813-ban egy ismeretlen nevű kamarai mérnök a Bodrog Tokaji és Rakamaz közötti szakaszának szabályozási tervét készítette el (01 S 11.Kam. No.1557). A tokaji torkolatról Lechner József főmérnök 1816-ban készitett tervet (01 S. 11. Kam. No. 1533). 1817 és 1820 között dr. Lányi Sámuel vezetése alatt álló Tisza-mappáció mérnö- kei elvégezték a Bodrog és mellékfolyóinak teljes vizrajzi felmérését (OL Vizr. No. 13/1-5, No.14. és No.15). 1839-ből egy nagyobbszabású átvágási terv maradt reánk a Bodrog Végardó és Bod- rogszerdahely közötti szakaszáról. Készítője Jasseniszky mérnök (OL Htt. Div.XIX. No. 150). Ennek a tervnek folytatásaként készítette el Müller Lőrinc főmérnök 1845- ben a Bodrog folyó árvédelmi gátjainak tervét az Olaszliszka-Bodrogszegi közötti szakaszokra (OL Htt. Div. XIX. No.164.). A Bodrognak ez a szakasza eléggé mobilisvolt. Johann Peterek 1840-ben az Olaszi és Szegilong közötti folyószakasz szabályozásával foglalkozott (OL S 80, No.19). 1845 és 1848 között került sor az árvédelmi töltések nagyobb arányú kiépítésére. Nagy István mérnök 1845/46-ban elkészített eafoIy^TTokaj és Zemplén közötti szakaszára vonatkozó szabályozási tervét (OL S 80, No 21), majd 1846-ban a Bodrog jobb- és balparti töltéseit tervezte meg. Huszár Mátyás igazgató főmérnök 1845- ben általános szabályozási tervet készitett a Bodrog folyónak Tokaj és Zemplén közötti szakaszára (OL S 12. Div. XIX. No. 165). Ugyanezen évben készültek el a keresztszelvények rajzai is a Tiszaujlak és Tiszacsege közötti Tisza-szakaszra, valamint a Bodrog keresztszelvényei a Latorca- -torkolat tájáig (OL S 12. Div.XIX. No. 105/2). Néhány évvel Huszár Mátyás halála után (1850 körül) Fortmajer János folytatta Huszár munkáját! Tokaj és Szegilong között térképezte a folyót (OL.S 12. Div. VII.No. 13). 1858-ban pedig Urbán János és Horváth László készítette el a Bodrog szabályozási tervét a Sárospatak-Végardó-Vajdácsa közötti szakaszra (OL S 101. No.898/1-2). 1860-ban több ismeretlen szerző készítette el a Bodrog Sárospatak környéki szabályozási tervét (OL S. 101 No. 906/1-5.). Ugyanezt ismételte meg Urbán János 1865-ben (OL S 101 No. 911/2-4). Lechner Lajos pedig 1866-ban a Bodrog fő mellékfolyóinak: az Ondava és a Tapoly összefolyásának térképét és a torkolati szabályozási tervét készítette el (OL S 101 No. 843). Metzner Antal és Trawniczek Lipót 1866. évi Tokaj környéki közös terepfelmérését és szabályozási tervét a tokaji vasúti hid tervezése és építése alkalmával használták fel. Ezek után a Bodrog folyó az időközben megalakult Vizrajzi Intézet (illetve az illetékes Folyanvmérnöki Hivatal) felügyelete alá került. A levéltári kutatások alapján ismertetett térképezési munkák és szabályozási tervek tették lehetővé a Bodrogon szükséges töltésépítési és más szabályozási munkák elvégzését. A nagyvizi szabályozás elvégzésére 1846-ban megalakult a Beregmegyei Vizsza- bályozó és Ármentesitő Társulat, a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat, valamint a Felső-Bodrogi Vizszabályozó Társulat.A Beregmegyei Társulat érdekeltségi körébe tartozott a Latorca, valamint a Szernye-mo- csár területe is. A Szernye rendezésére később 1896-ban önálló társulat alakult. A Felső-Bodrogi Társulat érdekeltési területe az Ondava-Tapoly vidéke volt (Bendefy L. , 1958, Ihrig D. , 1973, Szaldek K..1891) ■ 1859-ig elkészült a Bodrog balparti összefüggő töltése a Latorcától a ^tiszai torkolatig. A töltések azonban az 1860-as árviznél négy helyen is átszakadtak.A fejlesztés pénzügyi problémák miatt igen nehézkes volt, az alsó szakasz, a Bodrogzug községei ki is léptek a Társulatból. A további töltéserősitési és magasitási munkák során a Bodrog és a Tisza töltéseit Zal- kod-Viss vonalában, a magaspartot felhasználva kötötték össze. A bodrogzugi felhagyott töltés fokozatosan tönkrement, az árvizek tovább rombolták. 1900-tól kezdve újra erősítették a töltéseket, de a terület árvízvédelme egészen az 1950-es évekig megoldatlan maradt. A Bodrogzug árvizvédelmének, egyben a terület vízrendezésének kérdését 1954-ben a tiszalöki duzzasztás megkezdése hozta újra felszínre. 1958-tól a Bodrogzugi Belviz- rendező és Nyárigát Társulat felújította a 26,4 km hosszú nyári gátat és ellátták a szükséges műtárgyakkal is.
