Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
2. A Duna kialakulása és mederváltozásai
2.3.1. A jnagYarországi_ősduna_kialakulásáQälS_]S§£2§£§ A felsőpannóniai földtani emeletben hazánk területének nagy részét tó-rendszer borította be. A tóból és mocsaras környezetéből csak a mai középhegységeink álltak ki alacsony szigetek, félszigetek,vagy sziklaszirtek formájában. A felsőpannóniai emelet folyamán a nagyarányú kiemelkedés és a feltöltődés miatt a tó-rendszer egyre jobban elseké- lyesedett, legtöbb helyen már alig haladta meg a néhány méteres mélységet. Kiterjedése - a kéregmozgások rodáni fázisának ritmusait követve - lüktetésszerüen csökkent. A tavak egymásba átfolytak, s a folyók is szétterültek (Szádeczky-Kardos E. 1938, Bartha F. 1959, 1978, Bulla B. 1953) . A tavak, mocsarak a felső pliocénben fokozatosan feltöltődtek, kiszáradtak és a legalsó pleisztocén elejére (eopleisztocén- ben) a Dunántúlon általánossá vált az eddigi részleges kiemelkedés^s időszakos letárolás. A Fertő-tó környékén már a fel- sőpliocénben elkezdődött a kiemelkedő részek letarolódása ( 5 2 . ábra) . A Duna magyarországi szakasza föld- történet pannóniai emeletét követően bebaNy. rangolta nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem egész Dunántúl területét is. A vízhálózat tengelyének ilyen nagy mértékű vándorlása maga után vonta a mellékfolyók jelentős változásait is. Mindegyik mellékfolyó változása tehát oksági kapcsolatban volt a Duna mederváltozásaival is. A mai vízhálózat hosszú földtörténeti események során alakult ki. Az ősvizrajzi viszonyok minden állapota és állapotváltozása Magyarország mai vizháztartására is kihatott. Az üledékfelhalmozódás és a felhalmozott üledékek lepusztulása, a folyóvízi üledékek fizikai és kémiai tulajdonságai, a különböző rétegek egymáshoz való kapcsolatai, térbeli helyzetük (dőlésük, csapásuk, tengerszint feletti magasságuk), mind beleszóltak a felszini vizek és mélységi vizek minőségi alakulásába, áramlási viszonyaiba stb. A továbbiakban a vizrajz alakulását tehát elsősorban ilyen vonatkozásban tekintjük át. 2.3.2. Az_§2Bl§i§5E2£ÉS]S2EiÜS95l§°Bi®i§5r t22éDÍ_ÖsyDuna A Kárpátmedence vízrajzának mai tengelye, vagyis a Duna vízrendszere nem azonnal a Pannóniai-tó visszavonulása után K. m B f. 11 I 2 ESED sEZZZ 4E5S3 sE23 eESS zlSI53 sb-SU 52. ábra Ny-K-i irányú földtani szelvény a Fertő-tó öblözetében 1. holocén öntés 2. honok 3. durva hatok 4. kavicsos agyagos homok, 5. kavicsos hattok, 6. kavics, 7. felsőpannon vizvezető (pontozott) és vizzáró (fehér) rétegek 8. lignitcsikok 9. mészkő-padok Q = negyedidőszak, Pl3 = fels&liocén, PH2 = fe lse pannon, Pí, = alsópannon, M = miocén, Pál =- kristályos alaphegység
