Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
15. A Szamos és a Kraszna kialakulása és változása
19. táblázat (folytatása) Kanyar száma Fő jellemzők 1850 1853 1856 1858-64 1869-84 1892 1940 1943 1953 1962 A 9-es kanyar 1864 tipusegyenes egyenes EV.k lapos lapos egyenes körüli átmetEV.k EV.k szése (kanyamederhossz (m) 600 500 675 700 600 450 ron kivüli oldalazás (mértéke ) 50 50 100 20 50 átvágás) oldalaz ás (módja) ollós párhuz.nyiló nyiló nyiló kitérés (m) 0 50 50 10 0 haladás (m) +50-50 +75 +50 +100 tipus ÖF.k Eu.k Eo.m ÖU.m ÖU.m. EU.m EU.m feltöltődött mederhossz (m) 2600 4040 1250 1620 1800 1600 1650 meander 10 kitérés (m) 850 970 480 650 700 600 600 haladás (m) + 0 +100-ÍOO +25 +15 0 +20 A 10-es kanyar tipus ELV.k ELV.k ELV.k ELV.k ELV.k ELV.k ELV.k 1857-es átmederhossz (m) 1250 1800 2130 2150 1050 1000 1200 metszése a oldalazás (mértéke) 0 0 0 0 20 10 50 kanyar oldalazás (módja! “ párhuz ph. ph. nyakán kitérés (m) 0 0 0 0 O haladás (m) 0 o 0 0 50 ? ? tipus ÖU.k ÖU.k ÖV.k. EO.k ÖH.m EV.k mederhossz (m) 2750 2800 3450 2700 1720 1300 kitérés (m) 1050 1150 950 960 550 250 haladás (m)-100 ' +70-325 +450 +270 +25 tipus EO.k EO.k EO.k lemetszett EO.m ÖO.m ÖH.m 12 mederhossz (m) 1850 2050 2250 2350 2300 2100 kitérés (n) 560 550 800 770 700 600 haladás (m) +80 +50-100-60 +50-70 A 12-es kanyar tipus 1857-es átmetmsderhossz (m) szése a kanyaoldalazás (m) rcn kivül oldalazás (módja“ kitérés (m) haladás (m) rodott az általános haladási irányba.A kanyar szélessége kb. 750 m volt és kissé a haladás irányába*dőlt. 42 év múlva az inflexiós ponttól sokkal enyhébb hajlással iveit át észak felé, közben a balpart erősen pusztult, a jobbpart pedig épült. Sza- mosbecstől északra viszont a folyó a jobbpartot támadta meg és a balpartot építette. Ezáltal a kanyart mintegy 70 m-rel megnyuj- totta. Az egész kanyar kb. 40-50 m-rel tolódott északnyugatabbra. Az 5-6.sz. kanyarok átmetszését 1819 és 1850 között végezték el. Az átmetszés pontos idejét nem ismerjük ugyan, de valószinü, hogy 1820-30 közötti időből való. Szamostatárfalva környékén újra laposabb Ívben fordult a meder nyugat felé tartó irányból észak felé (7.sz. kanyar), majd újra kanyargásba lendült. A Tatárfalva Szamosangyalos közötti' szakasz viszonylagos egyenes volta ellenére 1775-től 1817-19-ig kb. 100-110 m-t csúszott délnyugat felé, vagyis a homorú part irányába. nyugatabbra vándorolt. A kanyar nyugati szárnya ezzel szemben nem sokat változott. i Az ellenkanyar (8.sz.), mely 1775-ben még összetett kanyar volt, egyre inkább kidomborodott és kiszélesedett. Ennél éppen az északnyugati szárnya tolódott el jobban és a délkeleti maradt viszonylag változatlanabb. Az első térképen 1775-ben még 500 m szélességet alig ért el, 25 év múlva már a 800 m-t is elérte, 42 év múlva pedig ezt is meghaladta. Az előbbi ellenkanyar újabb (9.sz.) összetett kanyarba ment át, mely 1775-ig több kisebb részletkanyarra tagolódott.Ekkor azonban csak a kanyarulat csúcsánál lévő két részletkanyar volt még határozott, 42 év múlva azonban már a többiek is erősen kihangsúlyozódtak. Az ellenkanyar több másodlagos kanyarulata pedig a kanyar fejénél egyetlen éles kanyarrá változott (ÍO. sz.) és lefüződés felé tartott. Természetes leválását azonban megelőzte az 1858. előtt bekövetkezett átmetszése. Az újabb (7.sz.) kanyar amplitúdója Az utóbbi kisebb kanyarból a folyó (Tatárfalva mellett) alig haladta meg,szé- egy nagyobb kanyarulatba vágott át (11. lessége viszont bőven meghaladta az 1 km-t. sz .), melynek ellenkanyarja volt a hermán- 25 év múlva (Kriechbaum térképén) a Sza- szigeti túlfejlett meander (12.sz.). mosangyalosi, illetve tatárfalvai észak-déli irányú mederszakasz 150-160 m-rel . A 11.sz. kanyar 1775-ben még az "U" 588
