Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
2. A Duna kialakulása és mederváltozásai
2. A DUNA KIALAKULÁSA ÉS MEDERVÁLTOZÁSAI 2 J.Kutatástörténeti áttekintés A Duna kutatás-történeti vonatkozásában legjelentősebb előzménynek számit Pécsi M. (1959) "A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszini alaktana" c. kézikönyve, elsősorban azért, mert az egész mai magyarországi Dunavölgyet tárgyalja. A könyv szemlélete és tartalma a maga idejében nagyon jelentős munka volt. Fő hibájául azt lehet felróni,hogy a Duna visegrádi szakaszát a pliocéntől kezdve dunai eredetűnek, s a Pesti-sikság tektonikusán ösz- szetördelt hordalékkúpját klimatikus teraszoknak mondja.Somogyi S. (1960) disszertációjában részletesen foglalkozik - többek között - a Duna múltjával is. A folyó kisebb-nagyobb szakaszainak vizsgálatáról egyébként számos értekezése látott napvilágot. Kéz A. (1933) - Cholnoky J. nyomán megvizsgálta a Duna visegrádi szakaszát é a teraszok alapján azt antecedens völgyne minősítette. Ugyancsak Kéz A. (1934) irt Dunavölgy Győr-Budapesti szakaszának kialakulásáról is. Bulla B. (1936) Adony és Mohács közötti Duna-teraszokról számolt be. Pécsi M. pedig a könyvének több részletét előre megjelentette. Az MTA Földrajztudomány! Intézet kollektívája (Góczán L., Marosi S., Pécsi M., Szilárd J.) által irt "Budapest természeti képe" c. kiadványban (Pécsi M. szerk. 1958) foglalkozott a Pest-környéki Duna-teraszokkal is.1971-ben a Vizrajzi Atlasz Duna-kötetében (1971) Mike K. ismertette ősvizrajzi kutatásainak újabb eredményeit s az 1978-as Duna- -szimpóziumon azt széleskörű vitára is bocsátotta. 1978-ban pedig a Budapest környéki teraszok keletkezéséről közölt újabb szemléletű tanulmányt.Jelentősek továbbá a Scheuer Gyula és Schweizer Ferenc dunamenti édesvizi-mészkő vizsgálatai is (1973,1974). Az édesvizi mészkövek ugyanis a mindenkori forrásszinteket jelzik és közvetve az erózióbázis szintjére utalnak.Utoljára, de nem utolsó sorban emlitjük Erdélyi M. (1967) tanulmányát, melyben a szerző a vízföldtan keretében foglalkozott a Duna-Tiszaköz ős- vizrajzával is. Érdeme,hogy kimutatta a Duna több pleisztocén kori vonalát és a Sol- ti-s£kság holocén korát,de a visegrádi áttörés korában taláh tévedett. 2.2. A Duna nyugat-magyarországi vízgyűjtőjének földtani felépítése A Duna vízgyűjtője még a Kárpát—medencén is messze túl terjed. Hazánk egész területe lényegében ide tartozik, de az áttekinthetőség kedvéért a Tisza vízgyűjtőjét külön fejezetben tárgyaljuk. A Duna-medence morfogenezisét már áttekintettük. Itt tehát csak a földtani felépítés azon részleteit érintjük, melyek a folyó alakulását közvetlenül befolyásolták. A Nyugat-magyarországi vízgyűjtőterület mind domborzati, mind földtani tagoltsága DNy-Ék-i csapást követ. Felvetődik a kérdés, hogy miből ered a tagoltságnak ez a jellege. Már Teleki G. (1936) és lóczi L. (1913) 47. ábra Vázlatos mélyföldtani szelvény a Dunántúl szerkezetéről 43
