Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
2. A Duna kialakulása és mederváltozásai
észlelte, hogy a Dunántúli Középhegységben torlódásos szerkezeti vonalak vannak.’ A mélyfúrások adatai alapján ma már az is egyre világosabban kirajzolódik, hogy a felszinen észlelt nagyobb rátolódások nem elszigetelt helyi jelenségek,hanem az egész Kárpát-medence aljzatára jellemző szerkezeti formák (Mike K. 1979). A "Rába vonal" mentén is paleozóos rétegek torlódtak a mezozóos képződményekre DK felé. Az egész ország területén ÉNy-ról DK-re ős DK-ről ÉNy-ra összetorlódott lenyirt takarók pré- selődtek össze (1, 2. és 47 ábra). A torlódások - amint láttuk - már a kimmé- riái fázisokkal elkezdődtek és az ausztriai és szubhercini fázissal tetőztek. Az összetorlódott kéregrész az Oligocénben magasan kiemelkedett és le is tárolódott. Később ugyan ismételten elöntötte e területet a tenger, de annyira nem, hogy idősebb képződmények is ne maradtak volna napjainkig a felszin közelében. A Velencei hegység gránitja pl. - mely az un. "Balatoni"-vonallal párhuzamosan haladó összefüggő gránitvonulat része - ma már ki is emelkedik a fiatalabb üledékekkel borított környezetéből. Az alaphegység felépítésének áttekintésénél figyelembe kell tehát vennünk, hogy nagyobb távolságokban képződött olyan üle- dékösszletek kerültek egymás mellé, sőt egymás fölé, melyek egymástól eltérő kifej lődésüek. Hatalmas vízszintes elmozdulások is lezajlottak tehát, melyek közvetve a későbbi vízrendszer alakulásába is beleszóltak. Bizonyos különbség van pl. a Dunántúli Középhegységet alkotó "Bakonyidák" és a Balatoni-vonaltól D-re előforduló "Bükkidák" kifejlődése között is, de különbözik mind a kettő az un. "Pennini tipusu", relativ értelemben autochton sorozatnak tekinthető alaphegységsávtól is (2-3. táblázat) . Ezek mindegyikétől különbözik viszont a déli takaró-rendszer (a Mecsek ill. a Villányi hegység) kifejlődése ( 48■ ábra). 2. táblázat: Az "allochton sorozat" és a fedőösszlet rétegtani összefoglalása ( Lorberer A. nyomán) Abszolút Geológiai kor Bakon---------------------------------------f y i d á k — Belső kor (millió év) Korszak Kor Emelet Medencerészek Nyugati Bakony és Keszthelyi-hegység Biharidák-Bükkidák i 1 2 3 4 5 6 « M Holocén vörös,szürke agyag, homok ártéri üledék homokturzás tőzeg, tözegsár vast.: ÍO m vörös, szürke agyag homok 3 w Pleisztocén ! folyami kavics vast.: 5-150 m lejtőtörmelék, lösz futóhomok, folyóvízi homok, kavics, hordalékkúp, vast.: 50-210 m t folyami kavics vast. : 5-200 m w a ►g kékesszürke agyag, homok, aprókavics, vörös agyag vast.: 50-300 m forrásmészkő, tarkaagyag, hidro- kvarcit, édesvizi mészkő, bazalt, bazalttufa, folyóvizi homok, kavics vast.: 20-210 m kékesszürke, vörös agyag, homok, folyami aprókavics , Í3 S3 o Ph • ét, agyagmárga, homokkő váltakozása, puha agyag és homok lig- nitcsikokkal vast.: 500-1600 m édesvizi mészkő, homokos agyag, homok , homokkő,konglomerátum , agyag vast.: 20-1000 m agyagmárga, homokkő váltakozása, | puha agyag és ho- : mok lignitcsikok- kal vast.: 800-1400 m 'W $ felső taqozat: felső taqozat: Ö O o o a ßi agyagmárga homokkő váltakozása, márga túlsúlyban agyagmárga és homokkő váltakozása középső taqozat: w |25 § középső taqozat: homokkő-márgaréte- gek váltakozása alsó taqozat: homokkő-márga váltakozása Lenti márga, Hahát márga konglomerátum homokkő sorozat agyagmárgával alsó taqozat: • <i agyagmárga abrá- ziós törmelék, konglomerátum ka-! vies, durva homokkő ÍOvast.: 100-1300 m vast.: 0-50 m vast.: 300-1600 m:
