Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
10. A Sió, Sárvíz és Kapos vízrendszerének története
Góczán L., 1962: A Marcal-medenceFöldr. Ért. 11. Góczán L., 1966: A Marcal-medence talajföldrajza. Kand. ért .-Kézi rat, Budapest Harmathy L.- Vigh F. , 194,9: A magyarorszá- gi tőzegelőfordulások kutatási adatai,a termelés és felhasználás lehetőségei.— Kézirat, MÁFI Adattár Jaskó S. , 1945: A Kisbalaton tőzegterületének geológiai fejlődéstörténete.—Kézirat, MÁFI Adattár Jaskó S. , 1946: Felvételi jelentés a Sármellék, Keszthely és Szőkedencs környékének tőzegelőfordulásairól.- Kézirat, MÁFI Adattár Jámbor Á., 1980: A Dunántúli-Középhegység pannóniai képződményei .— MÁFI Évkönyv, müsz. Kiadó, Budapest Kéz A. , 1931: A Balatoni medencék és a Za- la-völgy.-Term.Tud.Közi. pótfüzet Kéz A. -, 1943: Újabb teraszmegfigyelések a Zala mentén.-Földr.Köziem. 71. 1. Láng S., 1954: Geomorfológiai megfigyelések a Zalai-Dombvidéken.—Földr.Ért. Lóczy L. , 1913-: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése.—A Bal.Tud.Tanúim. Eredm. I.köt. I.rész 1. Lorberer Á., 1975: A Dráva alsó szakaszának hidrogeológiai feltárása II. Réteg- vizfeltárás.—VITUKI Jelentés Lovász Gy., 1956: Adatok a Zalai völgyek geomorfológiájához.-Földr.Ért. 5. Marosi S. , 1969: Adatok Belső-Somogy és a Balaton hidrogeográfiájához. — Földr. Ért. 18. Marosi S.-Szilárd J., 1974: Újabb adatok a Balaton koráról.—Földr.Ért. 2 3. Marosi S.- Szilárd J., 1981: A Balaton kialakulása.— Földr.Köziem. Mike K., 1971: A Duna kialakulása és Fejlődése.—Vízrajzi Atlasz sorozat 11.4. VITUKI kiadv. Mike K., 1976: A Balaton kialakulása és fejlődése.—In: Vizr. Atlasz-sorozat 21. Morfológia Mike K,. 1980: Ősmedernyomok a Balaton környékén r-Földr .Ért. 29. 2-3 fűz. Mike K., 1980 (a.: A Balaton környéki neo- tektoni ka .— Földr. Köz lem. 3. Mike K,, 1981: Árvédelmi gátak fejlesztése céljából készült ősvizrajzi,rétegta- ni és morfológiai kutatások.— VITUKI Jel. 721/1/5 Pécsi M. , 1969: A Balaton tágabb környékének geomorfológiai térképerFöldr.Köziem. • Somogyi S. , 1960: Hazánk folyóhálózatának kialakulása.-Kand.Ért. Somogyi S., 1962: A Vasi-Hegyhát és a Keme- neshát .— MTA Földr.Tud. Kút.Csop.Közi. Strausz L.. 1942: Adatok a Dunántúl neogén tektonikájához.-Földt. Közi. 72. Strausz L.. 1943: Adatok a Vend-vidék és Zala geológiájához.-Földt.Közi. 7 3. Sümeghy J. , 1952: Fiatal harmad- és negyedidőszaki medence üledékeinek súlyponti kérdései.—Kézirat, MÁFI Adattár Sümeghy J., 1955: A magyarországi pliocén és pleisztocén.—Kézirat, MÁFI Adattár Szádeczky-Kardoss E. , 1941: Ősi folyók a Dunántúlon.— Földr .Ért. 6.3. Szilárd J.. 1970: La formation du lac Balaton.— Rev. de Geogr. et de Geol. Dynamique 2. XII.2. Szilárd J.-Marosi S., 1981: A Balaton kialakulása.—Földr. Köziem. Urbancsek J., 1977: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere.-OVH-VGI kiadvány, Budapest 10. A SIÓ, SÁRVÍZ ÉS KAPOS VÍZRENDSZERÉNEK TÖRTÉNETE Mind a három vizfolyás kapcsolatban van valamiképpen a Balatonnal is. A Sió a Balaton fölös vizét csapolja le a Duna felé. A Sárviz és a Kapos viszont annak az Ős-Dunának a vonalait képviseli, amely a Balatont is kialakította. Ezenkivül a mai torkolati szakaszuk ma is közös. A Sió tehát úgy is tekinthető, mint az egész balatoni vízrendszert egyesitő folyó.Ilyen minőségében vizgyüjtőterülete 14.729 km^.Ebből a Kapos-Koppány vízgyűjtője 3,241 km2 (Goda L . et al. 1965, p. 83). 10.1. NéhánY_szó_a_földtani_felépítésről Vízgyűjtő területének földtani felépítését részben már a Dunával kapcsolatban tárgyaltuk, részben pedig a Balatonnal kapcsolatban kell majd részleteznünk. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy a három vizfolyás vízgyűjtő területe a Dunántúli Középhegység paleozóos üledékeitől és mezo- zóos karsztvidékétől kezdve a Somogyi-, és Tolnai-dombvidék tektonikusán szabdalt és pannóniai rétegekből felépült térszínéig, sőt a negyedidőszaki üledékekig terjedő képződmény-skálának széles változatából épült fel. Fúrásokból azt is tudjuk, hogy a vizgyüjtő terület alatt nem is nagy mélységben a paleozóos képződmények is megvannak. Itt tehát elegendő, ha csak a vízfolyásokat közvetlenül befolyásoló rétegtani és szerkezeti kérdéseket érintjük. A Sió, Sárviz és Kapos völgye közvetlenül pannóniai rétegeket tárt fel. Ezekről tehát kissé részletesebben kell beszélnünk. 10.2. Kutatástörténeti_vázlat Már Lóczy L. (1913 p.459 és 1917 p.183) 276
