Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
7. Az Ipoly kialakulása és mederváltozásai
Szebényi L., 1935: Rétegtömörülés és ßzer- kezetalakulásFöldt.Köz 1. LXXXV. Szöts E. . 1948: Jelentés a Nyugati Vértes eocén képződményeinek rétegtani viszonyairól Földt. Int. Évi Jel. TaeoerH., 1909: A Vértes hegység földta- ni viszonyaiFöldt.Int.Évk. 17.köz. Telegdy-Roth K., 1929: Adatok a D-i Vértes és az É-i Bakony földtani viszonyaihoz t Földt.Int.Évi Jel. 1925-28-ról Telegdy-Roth K., 1929: Magyarország geoló- giáj aPécs Vadász E., 1969: Magyarország földtana.Akad.Kiadó, Budapest Vendl A. , 195 3: Geológia II. kötet.—Budapest Végh S-né - Oravecz J., 1961: A Gerecse és a Vértes hegységi felsőtriász dolomit és mészkőösszletMÁFI Évk. Vigh F.- Tusnády, F., Horusitzky F.,1957: Az oroszlányi barnakőszén-medence hidrológiai viszonyai és a vizveszély elleni védekezés irányelvei BKI záró- jelentés Vigh F. , 1957 : A pusztavámi barnakőszén-medence hidrológiai viszonyai és a vizveszély elleni védekezés irányelvei .-BKI zárójel. Vitális S., 1936: Duna jobbparti teraszok Dunaalmás-Esztergom között Földt. Int. Évi Jel. , 1933-35 . Winkler B.,1883: A Gerecse és Vértes hegység földtani viszonyai .— Földt. Közi. 13. köt. 7. AZ IPOLY KIALAKULÁSA ÉS MEDERVÁLTOZÁSAI Az Ipoly a Kárpátokban, a Vepor DK-i lejtőjén ered. 5108 kin -nyi területű vízgyűjtőjéből csak 1424 km2 esik hazánk mai területére. A vizgyüjtő legmagasabb pontja 1000 m fölött van, torkolati vidéke pedig alig emelkedik 100 mB szint fölé.Az Ipoly- völgy iránya alapján három nagy egységre tagolódik. A forrástól Szécsényig terjedő rész több egymásra merőleges ÉK-DNy-i és ÉNy-DK-i egyenes szakaszból áll. Kivétel csak az utolsó szakasz, amely É-D-i irányt követ. A Szécsénytől Ipolyviskig K-Ny-i irányba haladó középső völgyszakasz viszonylag a legegyenesebb. Ettől a torkolatig terjedő völgyszakasz előbb DNy-ra, majd (Lelédtől) DK-re fordulva kerüli meg a Börzsönyt. A folyó völgye pleisztocén-holocén kéregmozgások révén kisebb-nagyobb részmedencékre tagolódott. A völgy esése általában kiegyenlített; első ötödén még 23 m/km, a következő kétötödén 1,6 m/km, ettől kezdve a torkolatig viszont már a 0,2 m/km-t sem éri el a völgy átlagos esése (166.ábra) . Mai arculata alapján az Ipoly-völgy könnyen interkollin völgynek tűnik, mely a Kárpátok ránchegysége és az Északi-közép- hegység vulkáni vonulata között alakult ki . A földtörténeti kutatások azonban bizonyítják, hogy a mai völgy kialkaulása nem a vulkáni tufaanyag felhalmozódásával,hanem elsősorban a kéregmozgásokkal van kapcsolatban. Az exogén hatások is csak módosították azt, amit az orogén és epirogén folyamatok preformáltak. 166. ábra Az Ipoly völgysikjának esésgörbéje m A = balparti patakok B = jobbparti patakok m = Balti f. magasság 218
