Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Hüvelyes növények termesztése - A borsó

Ha a napi hasznos hőmérsékleteket a borsó vetésétől zöldéréséig összesítjük, azok összege adja a fajta hőmérsékletösszeg-szükségletét. A vetés napját 0-nak vesz- szük. A borsó hosszunappalos növény. Rövid megvilágításban inkább a vegetativ, hosz- szu megvilágításban pedig a generativ szervei fejlődnek jobban. Gyenge megvi­lágításban tenyészideje megnyúlik, és a növény kevés, rosszul kötődő virágot fejleszt. Talajigénye A talajban különösképpen nem válogat. Legnagyobb sikerrel azonban a mélyré- tegü, meszes, jó erőben levő középkötött vályogtalajokon termeszthető. Jól dísz­ük a barna homoktalajokon is. A talaj kémhatásával szemben különösebb igényt nem támaszt. A szikes és erősen kötött talajokon termesztése kockázatos. Vízigénye A borsó rövid tenyészidejű, kis vizigényü növény. Legjobban akkor diszlik, ha a talaj hézagterén belül a vizaránya 60-65%. Dinamikai vizigénye 300-400 I/kg. Hazánkban a magnak termesztett borsó ritkán kerül öntözésre. A zöld fogyasz­tásra termelt borsót - főként másodvetésben - a virágzás kezdetén és a hüvelyek fejlődésekor célszerű 30-40 mm-es viznormával megöntözni. Öntözése hazánkban még nem terjedt el. Helye a vetésforgóban Az előveteményre kevésbé érzékeny, de önmagával össze nem férő növény. Ugyanarra a helyre négy évnél előbb ne vessük. Legnagyobb termést istállótrá­gyázott kapás után ad. Két kalászos közé is szokás vetni. Elővetemény tekintetében egyike a legjobb növényeknek, függetlenül attól, hogy milyen fajtát, mely gazdasági céllal termesztünk. Talajgazdagitó növény. Min­den növénynek kiváló előveteménye. Leginkább őszi búza követi. Fajta megválasztása A borsó egyike a leg változatosabban használható mezőgazdasági és kertészeti nö­vényünknek. A konzerv- és mélyhütőipari termékek térhódítása, a hazai- és kül­földi piac igényeinek kielégítése különböző tenyészidejű, szemszinü és szemnagy­sága bőtermő, géppel könnyen aratható és csépelhető fajtákat követelnek. Hazánkban a borsó nemesítésével a Takarmánytermesztési és az Agrobotanikai Ku­tató Intézetek, valamint a Debreceni Agrártudományi Egyetemen foglalkoznak. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom