Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Hüvelyes növények termesztése - A bükkönyfélék
A közönséges, vagy tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) A közönséges bükkönynek (V. Sativa) két alfaja ismert. Egyik a Vicia sativa ssp. sativum, amelynek tavaszi - forma aestivum - és őszi - forma hybernum - alakjai vannak. Az őszi alakot ma már Magyarországon nem termesztik. Gyenge fagytürőképessége miatt a szöszös és pannonbükköny kiszorította a termelésből. így napjainkban csak a közönséges tavaszi bükköny termesztése ismert. A másik alfaj a Vicia sativa ssp. cordata: kisebb testű, értéktelenebb szörös növény. Termesztése hazánkban nem terjedt el. A közönséges bükkönyös takarmánykeveréket - főként zabosbükkönyt - Magyar- országon mindig értékes, bár drága takarmánynak tartották. 1950-60 között vetésterülete kereken 80,000 ha, mig átlagtermése 130 q/ha volt. Az 1960-as évek végére vetésterülete 20.000 ha-ra, mig átlagtermése 110 q/ha-ra csökkent. Jellemzése, leírása A tavaszi bükköny egynyári, lágyszárú növény. Gyökérzete középmélyre hatoló, karógyökér rendszerű. Vékony karógyökere dúsan elágazik, és inkább mellékgyökerein képződnek a sárgaszinü gyökérgumók. Viszonylag gyenge gyökérzete miatt a talaj tápanyagtartalmával és nedvességtartalmával szemben igényes. Szára gyengén szögletes, elágazó 80-120 cm magasságú. A szár kezdetben felálló, majd földre dől. Ezért szokás támasztónövénnyel (zabbal) vetni. Levele párosán szárnyalt. A levélnyéi elágazó, kapaszkodó kacsban végződik. A virágok (lila szinüek) a szár felső felén, a levelek hónaljában fejlődnek. A virágzás junius második felében kb. a tenyészidő felén kezdődik és 2-3 hétig is elhúzódik. A virágok önmegtermékenyülők. A jó termékenyülésnek a csapadékos, nem túl meleg idő kedvez. Termése hüvely, 4-6 cm hosszú, 4-9 maggal. Magja szabálytalanul gömbölyded, keresztmetszetben tojásdad alakú. Felülete sima fénytelen, vagy tompa fényű. Ezermagsulya 50-80 g. Agrotechnikája Éghajlati igénye A hűvösebb csapadékosabb éghajlatot kedveli, éppen ezért nemesítése Sopron- horpácson történt. Magja 2-3 C°-on csirázik. A fiatal növény a -3 -5 C°-os hideget is elviseli, de ilyenkor a növény lilásszinü lesz. Hosszunappalos növény. Tenyészideje a zab tenyészidejével -110-130 nap - megegyezik. Összes hőigénye keléstől - a virágzásig 900 C°. Érése nem egyenletes, de a pergési hajlama sem nagy. 21
